I. László király uralkodása: 1077-1095.

1077. jún. 9. - VII. Gergely pápa az esztergomi érsekhez intézett levelében Lászlót már királynak címezte.
1078. pünkösd - I. László követei Rudolf német ellenkirály goslai udvarában IV. Henrik császár megtámadását tervezik. 
1079. eleje - László hadat küld a német határvidékre és visszafoglalja Mosont.
1079. márc. 21. - VII. Gergely pápa tudtára adta Lászlónak, hogy ő a legjobb királyok nyomdokait követi, mert kész sz. Péter szolgálatjára, s a pápa iráni engedelmességre. 
1079. - A Szerémségnek magyar felsőbbség alatt állott Száván túli része a görög birodalomhoz kapcsoltatott.
1080. - László a Szerémséget több más várossal visszafoglalta. 
1080. - Salamon feladja pozsonyi különállását és visszatér Magyarországra, ahol királyi uradalmakat és jövedelmet kap, de hatalmat nem. 
1080. - László, unokaöccsét a VII. Gergely pápa által kiközösített II. Boleszláv lengyel királyt vendégszeretőleg fogadta. 
1081. - II. Boleszláv Magyarországban mint tébolyodott vagy öngyilkos meghalt.
1081. - Salamon kibékült Lászlóval.
1082. - Salamon László király életére tört, miért is a visegrádi várba záratott (= Salamon torony)
1082. ápr. 29. - László a veszprémvölgyi püspökség alapitványát további adománnyal bővítette.
1083. - VII. Gergely bullájával engedélyezi azok szentté avatását akik a kereszténységet Magyarországon meghonosították. 
1083. aug. 20. László jelen volt Székes Fehérvárott I. István király tetemének felvételénél. (megj: A szentjobb nincs a sirban) - Szent István király tetemének fölvételére Salamon is kibocsáttatott a fogságból. 
1083. nov. 5. - Imre herceg tetemének felvétele Székes Fehérvárott, ahol László király is jelen volt. 
1083. - Gellért csanádi püspök teteme is ez évben vétetett fel. 
1084. - Salamon nejéhez Zsófiához Regensburgba ment, de itt csak rövid ideig maradt, mert koronájával neje szeretetét is elvesztette. 
1085. - Salamon a moldvai besenyők vezéréhez Kötesk-hez ment, kinek megesküvék, hogy Erdélyt örökül átadja neki és leányát nőűl veszi ha segítségére jön László ellen.
1086. - Kötesk nagy besenyő haddal Magyarországba ütvén Ung és Borsa vármegyéig nyomult, de László király derekasan megverette, őt kiűzette. 
1086. - A bakonybéli monostor javainak összeírása. 
1087. - Salamon a Macedonia szélén lakló besenyők vezérével Cselgővel, a keleti birodalmat támadta meg, de a Kule vidékén szenvedett nagy vereség után eltünt. Sorsát ezentúl sűrű homály fedi. 
1087. nyár - A magyar király követei Speyerben a IV. Henrik ellenes birodalmi gyűlésen III. Viktor pápát László támogatásáról biztosítják, IV. Henrikkel és III. Kelemen ellenpápával szemben. - László - a közlés szerint - kész IV. Henrik ellen 20 ezer fegyveres lovast küldeni.
1088. A német birodalmi rendek Hermann ellenkirály halála után LÁSZLÓ KIRÁLYT VÁLASZTOTTÁK VOLNA FEJEDELMÜKKÉ, de ő e méltóságot el nem fogadta. 
1090. máj. - László király neje Etelka, meghalt. (I. Berthold sváb hg. leánya)
1091. Zvonimir Demeter horvát királynak 1089-ben történt halála után a királyi szék megürült. Neje a magyar Ilona és egy horvát országnagy meghívására László Horvátországba (régi nevén Szlavónia) vonult seregével, ott a pártoskodókat megszalasztotta s a tartománynak a Szávától a havasokig terjedő részét (a földközi részt) elfoglalta. Elfoglalta Belgrád (Tengerfehérvár) kikötőjét és Álmos herceget (László unokaöccse) megtette horvát királynak. Zágrábban püspökséget állított.
1091. nyár - I. Komnénosz Elek bizánci császár Dalmácia megakadályozása végett a besenyőket (kunok) Magyarország megtámadására indítja. László a Pogáncs vize mellett szétveri a kun sereget. Sokan fogságba estek.
1091. év vége - A somogyvári szent Egyed apátság ünnepélyes alapítása.
1091. ősz - I. László ünnepélyesen fogadja II. Orbán pápa legátusát, Tenzo bíborost. A pápaság ellenzi az addig pápai hűbérben lebő Horvátországnak a magyar király általi elfoglalását. 
1091. dec. 20. László - horvátországból visszatértében - meglátogatja a Szalai Szent Adrián egyházat s annak Szent Istvántól nyert adományait és szabadalmait Sümegen megerősíti. 
1091. - László király nehéz súlyú dénárokat veret, melyből 40db ér egy bizánci arany soldiust.
1092. máj. 21 v. 29. - Szabolcs városban országgyűlést tart. 43 fejezetből álló törvénykönyvet alkotnak. A 2. törvénykönyv 16 fejezetet tartalmaz, az ország főemberei (Pannonhalmán?) gyűlést tartva szerezték. A 3. törvény könyv 30 fejezetből áll, nincs kelthelye se ideje. 
1092. - A bosszút esküdt kunokat László megtámadta és vezérüket Ákost leszúrta. 
1092. - A kunokat felbíztató Vaszilko tyerebovlji orosz fejedelem ellen hadjáratot indít László. Vaszilkó kérésére békét kötnek. 
1092. jún. 26. Egy német krónika szerint nagy földrengés volt Magyarországon, hol városok dőltek romba. 
1093. ápr. 17. - László a pécsi püspökség területén tartózkodik.
1093. húsvét (márc. 25-26) - Lászlót Bodrogban felkeresi II. Orbán pápa híve, IV. Vilmos toulouse-i gróf. Egyrészt megpróbálja visszatéríteni Lászlót IV. Henrik és Kelemen ellenpápa szövetségétől, másrészt egy jeruzsálemi keresztes út tervét érleli benne. 
1093. második fele - László hadjáratot indít Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére. Krakkót 3 hónapig ostromolta és feladás által el is foglalta. Krakkóból Siechiech nádort fogolyként Magyarországra hozza.
1095. márc. 1. - A NYUGATI FEJEDELMEK A PIACENZAI EGYHÁZI GYŰLÉSEN LÁSZLÓ KIRÁLYT VÁLASZTOTTÁK VOLNA A SZENT SÍRHOZ INTÉZENDŐ KERESZTHAD FŐVEZÉRÉVÉ.
1095. márc. 25. - Bodrogon húsvétkor László ELFOGADTA A NYUGATI FEJEDELMEK AJÁNLATÁT. 
1095. júl. 29. A király sógora Ottó fiának érdekében sereggel indult II. Bretiszláv cseh herceg ellen. Midőn László Csehország széléhez érkezett súlyos betegségbe esett s összehívta országnagyait, követeket küldött Kálmánhoz aki előzőleg Lengyelországba szökött, mert megjósolta neki László, hogy vért fog ontani. - Lászlót Somogyváron az általa alapított monostorban temették el, ahonnan Nagyváradra vitték hamvait. Sírja később királyi zarándokhely lett.
1095. második fele - Kálmán elfoglalja a trónt (uralkodik 1116-ig). Álmos hercegnek adja a bihari és nyitrai dukátust. 
1095. nov. 27. - II. Orbán pápa a clermonti zsinaton meghirdeti a keresztes hadjáratot. 



Források: 

Ráth Károly: Magyar királyok tartózkodási helyei, 1866.-
Kerékgyártó Árpád: Hazánk évlapjai, 1875.-
Magyarország története, szerk. Székely György, 1984.