A Magyar Történelmi Lexikon gondolata
Úgy érzem eljött az ideje annak, hogy megosszak veletek egy tervemet, melyet most azért irok le, két év kisérletezés, előkészület után, hogy tudjatok róla és talán néhányatokat közelebbi módon is bevonjak a munkába. Ehhez több mindent ismertetni szeretnék. 

1. Szembesültem azzal, hogy ha adatokra volt szükségem a magyar múlt feltérképezéséhez akkor könyvtárakba kellett járnom, lévén ma kapható formában megfelelő adatok alig állnak rendelkezésre. Ez gond, hiszen a fiatalok, a jövő már most nem rendelkezik azzal az alapvető magyar történelmi adatforrással amire az egész nemzeti tudata épülhet. 
2. Az elmúlt 4 évben amióta előadásokat tarthatok, az összes fennmaradó pénzemből lexikonokat vásároltam. Így összegyűjtöttem amit érdemes volt és amit lehetett, így lett egy alapos képem a lexikonok felől is arra nézve, hogy mi ismerhető meg a magyar történelem múltjáról. Kiábrándító! A magyar nagylexikon - amúgy remek válogatás - nem szaklexikon, de mégis elkeserítő hogy 300 oldalnyi lexikonból 20 cimszót (NEM oldalt, hanem címszót) nem találok a magyar múltról. Az Encyclopedia Hungarica 4 kötete dícséretes munka, de nagyon felületes. A Pallas a kor egyik legjobbja volt, de a magyar történelem kutatáshoz az legfeljebb csak egy adatpillér lehet. A Révai is tartogat adatokat, ahogy a megszerezhetetlen 16-18? kötetes Somogyi Ede féle magyar lexikon is (1885). (Könyvtárban helyben olvasható!) A Britannica alapos, de nincs saját kútfője a magyar múltra vonatkozóan. Larousse teljesen kihagyható etéren.
3. A magyar történelem feltárásához ezerszám jelenik meg könyv. Ki keletről, ki délről, ki nyelvészetből, ki néprajzból, ki másból hoz hírt. Ezer meg ezer könyvet nem vehet meg a leendő társadalom ifjúsága, ezért a kezébe kell adni egy lexikont, amely akár 6-8 kötetes is lehet, amiben csak és kizárólag nemzete történelmére vonatkozó adatokat kap, sűrűn, de egyben.
4. Az elképzelésemben amit nevezzünk csak MAGYAR TÖRTÉNELMI LEXIKON benne foglaltatik pl. Borovszky Samu valamennyi (sajnos nem összes vármegyére terjedő) helység leírása (főként telektulajdonosok, történelmi adatok, helyi ásatás leirások, templomok, kastélyok) benne van Karácsonyi János és Nagy Iván összes magyar nemesi családja és ősi nemzetsége, oklevél adatokkal úgy ahogyan az megismerhető. Benne van a Kárpát-Magyarország összes vára, földvára, kastélya, kúriája, minden történelmi adatával. Ennek a lexikonnak feladata felmutatni a nemzetünk összes történelmi alakját, úgy ahogyan az megismerhető (akár mitikus, akár valós) és ahogy azt a ma élő kutatók elfogadják. E lexikont magyaroknak kell irni. Nem zsidóknak, nem németeknek, nem osztrákoknak, nem franciáknak, nem oroszoknak. A magyar történelmi lexikont magyar kutatóknak kell megírnia. 
5. Elképzelésem szerint e vállalkozás 20 év alatt esetleg 25 év alatt teljesíthető. Ehhez szükséges az első 7 évben csak adatokat gyüjteni, címszavak szerint csoportosítani. 7 év után 3 évet arra szánni, hogy a begyüjtött forrásokat irodalmárok és történészek egységesítik, hogy adat maximumot érjenek el az összes addig elréhető forrás alapján. Ha ez megvan, akkor van egy nyers lexikon anyag 10 év után. Ekkor kezdődne el az értékelés. A vitacsoportok létesítése, akik megvizsgálnak fontos kérdéseket, amelyeket a magyaroknak TUDNIUK KELL. PL. El kell döntenie az akkori válogatott tudós magyar plénumnak hogy Atilla Szeged mellett nyugszik-e a Maros partján, vagy eseteg ahogy a Tászoktetői rovás említi Ázsiába vitték. El kell döntenie egységesen, hogy a mongolok a testvéreink e, vagy egy ellenséges horda, akik letarolták Béla országát. Meg kell tudjuk mérni Horvát István könyvtárőr 1825-ös művének elképesztő kijelentéseit az Afrikáig visszanyúló magyar ősökre, bírálnunk kell a koronánk súlyát és EGY-et mondani róla, amennyire ez lehet. El kell döntenünk mi a súlya Torma Zsófia régészeti munkájának és el kell dönteni Atlantisz létezik e nekünk, vagy csak a nyugat nem vesz róla tudomást? Meg kell határozni az etur nép kapcsolatát erdéllyel és ennek régészeti, kulturális, kereskedelmi és bármilyen kapcsolatát ismerni kell. Hiszem hogy minden adat elérhető. Nem igaz az hogy elvették a multunkat. Én akármit kerestem, mindig ráleltem a válaszra. (Néha évek után..) Ezért hiszem azt hogy fel tudjuk kutatni amit az utódainknak itt tudunk hagyni. (Csak pár példát emeltem ki az ezer tisztázatlan kérdésről). Amíg nincsenek megnyugtató válaszaink, nem vagyunk az igazság birtokában. S ha nincs velünk az igazság a magyar nemzet elvész!
6. A lexikon munkához öt millió forint elegendő lenne elinduli, hogy akik kutatnak az első hét évben azok csak ezzel tudjanak foglalkozni. Ha az egészet nézem azt kérdezhetem mi az mondjuk 40 millió forint egy nemzet életében ha néhány tucat ember leteszi az asztalára az elérhető legtisztább múltunk adatait. Kívánom hogy így legyen! (Számos járulékos ötlet kapcsolódik a munkához, amelyik képes önfinanszírozóvá tenni e projektet - hamár közgazdász vagyok, kitaláltam mellé)
7. Sokan ott ülnek a könyvtárban, egész nap, mert pl. ez a dolguk. Vagy odahaza vannak hatalmas könyvtárral a hátuk mögött, de már nyugdijasok és benne vannak legbölcsebb életszakaszuk talán legtermékenyebb 20 évében, mikor nem kell gyereket nevelni, nem kell reggel munkába menni - de nem tudják mit keressenek, mivel töltsék el az időt aminek szellemi értelme van. Szerintem értelme annak van, ha felmutatjuk a gyermekeknek hogy a magyaroknak mi a múltja. Jó vagy rossz majd kiderül, de az övék és a legjobb szándék és a legmagasabb szakértelem vezette kezüket a szerkesztésben. Valami ilyesmit szeretnék. 
8. Még annyit. A magyar történelmi lexikon a 1. településtörténetre, (helytörténet, építmény pl. várak történet és történelem), 2. családtörténetre, 3. régészetre alapszik. Elsősorban nem keres irodalmat, sem művészetet, kivéve ha mondjuk 500 évnél régebbi korhoz köthető. Nem keres történelmi kereskedelmet, se jogot. Sok szabály van még, hiszen a végtelen mennyiségű adatot muszáj már az elején kordában kezelni. De ezeknek eddig általam két év alatt kidolgozott részleteit majd máskor. Ha lesz akit érdekel.
9. A vége az lenne, hogy egy sorozatot (akár hány kötet is lesz a vége) a kiadója szétoszt Magyarország minden település könyvtárának. Ez jelenleg 3200. Határon túli magyar településekkel még néhány ezer. Magyarországon van közel 2 millió magyar háztartás. Ha ezeknek csak egy százada gondolná azt hogy van értelme valós történelemnek a polcán, akkor a lexikonra lenne 20 ezer vásárló. Ebből fedezhető már a mondjuk 5 ezer ajándék sorozat az ország minden településére. Ezt kívánom, hogy létrejöjjön!

< Előző		Következő >