Minden ember álma, vágya az, hogy egyszer kijusson, felérjen és eljusson oda a magasabb világokba, s annak is az első kapujába, a Tejút hasadékába.

 

Az ember szeret megélni dolgokat, élni amit az élete vagy személyes vágya hoz, de egyszer eljön a nap amikor mindebből és mindenből elég. És ilyenkor jön elő, tör fel belőlünk a vágyakozás, hogy járjunk egyet a léten túl, hogy kiszakadjunk az ál-mostból, az „álmos”-ból, a képzelt jelenből, az idő rabságából.

 

A Tejútra lépés ezt szimbolizálja, feljutni egy magasabb tudat állapotba, egy olyan rezgésközegbe, amelyikben másképpen érződik a hamis és másképpen érződik az igaz. Ahol már minden plasztikusabb a szemed előtt, ahol már minden csak egy vízió, amolyan szellemi mozi, és ahol már nem fáj és nem jajgatsz, csak csendben mosolyogsz.

 

Ha feljutsz a Tejút szájába, és ha beengednek az őrök, akkor valaki lettél, mert már őrized a lét határán túli ismeretet is, azt amelyet oly féltve őriztek a belső titkos, és félig rejtett iskolák, szekták és tanítók. Abba látsz bele, hogy milyen a lét forgatagán túl állni, ott ahol az ok és okozat világa már nem hat terád.

 

Nos, a Tejút hasadékában járni ilyen érzés, ilyen élmény, ilyen érzet és ilyen körülmény. Maradj benne, járj ott és légy vidám, avagy boldog.

 

A vágyak már nem téged jellemeznek, az öröm már mindig benned van, s Te benned van. Nem kívüled.

 

Népi hagyományainkban, ősi regéinkben mindenhol megtalálhatod a Tejutat s azt hogy oda minden mesehős feljuthat. S most te is ott jársz már, vagy oda tartasz? Egyik vagy másik igaz.

 

A Tejútra lépést sok szenvedés előzi meg. Nem a szenvedéstől magától szenvedsz, hanem az értetlenség miatt. Attól hogy nem érted a helyzetedet és azt, hogy mit kellene tenned, hogy ne szenvedj.

 

Tudni vagy érteni ez a megszabadulásod kulcsa. Ha érted, meglépted, ha nem érted, benne ragadsz. Addig maradsz ott, míg meg nem érted. Érted? Ha benne maradsz, akkor jeleneteket készítünk neked, s a jelenetekből felismerheted helyzetedet. Ezer meg ezer helyzetet rendezhetünk neked, kérheted, vagy nem kérheted, mind megrendezésre kerülnek Neked. A célja az, hogy eszmélj, az hogy felismerj. Mert mi mind érted és veled vagyunk, de áthúzni a másik hajóba téged nem lehet, ha még azt sem veszed észre magad körül, hogy egy bárkában ülsz. Egyedül!

 

Nehéz dolog az eszmélés, és ezért van az a sok szenvedés. Benned és körülötted, a szemed előtt. Mert ha magadon nem veszed észre, majd a társadon észreveszed. Ne hidd, hogy különb vagy őnála. Vele járod a mindennapjaid útját. Eszmélj gyorsan és haladj gyorsabban. Tarts lépést a sorsoddal. Mert vár te reád. Adja és adná neked az újabb és újabb fejezeteket, jeleneteket, de nem azért már, hogy eszmélj és szabadulj, hanem hogy tanulj és képezd magad. Úgy ahogyan eddig nem. Fejlődj és szabadulj, magasabb világokba haladj. Mert minden a megismerésen múlik és csak addig haladhatsz ameddig tágulni tudsz, ameddig rugalmas vagy. Haladj és eszmélj, élj és tanulj. Szabad vagy. Ha a Tejútra felértél, te már szabad vagy. S neked mindent szabad.