Mária, I. angol királynő, "Véres Mária"

1516. február 18-án született, hajnali 4-kor a greenwichi kastélyban, VIII. Henrik király harmadik és egyetlen életben maradt gyermekeként Aragóniai Katalin királynétól. Művelt édesanyja jóvoltából Mária kiváló nevelésben részesült, s ebben az ismert spanyol humanista filozófus, Juan Luíz Vives szerzett érdemeket. Henrik több ízben tervezett előzetes házasságot lánya számára, mindjárt annak 2 éves korában I. Ferenc francia király újszülött fiával, de sem ezt sem az összes többit sem sikerült tető alá hozni. Mária a ludlowi kastélyban élt, majd mikor apja válópert indított felesége ellen kilakoltatták. 1528-32 között jórészt édesanyja mellett élt, végül a király parancsára anyjától is kénytelen volt elszakadni és Richmondba kellett költöznie. A 16 éves lány sosem találkozott többet anyjával, aki négy év múlva, 1536. január 7-én meghalt. Az új királyné Boleyn Anna ellenséges volt Máriával, s mikor megszületett Erzsébet, őt törvénytelenné nyilvánították. Ezt a megaláztatást sosem felejtette el. Boleyn Annát pár hónappal később kivégezték. A következő királyné, Jane Seymour barátságos volt Máriával. Ekkor Henrik azt követelte lányától, hogy fogadja el érvénytelennek anyja házasságát és ezzel ismerje el magáról hogy fattyú. Ráadásul fel kellett esküdnie az anglikán egyházra. Mária hosszú fontolgatás után alávetette magát e követelményeknek, és apja kegyéből visszakerülhetett az udvarba. Máriának sok kérője volt, de apja mindüket kikosarazta így már 20 éves volt és gúnyolni kezdték a még mindig szűz leányt. Később önmagát "A kereszténység legboldogtalanabb asszonyának" nevezte amiért nem ment férjhez és gyermektelen maradt. Henrik 1544. február 7-én törvénybe iktatta a trónutódlást. Ennek értelmében Mária a második helyen állt Henrik fia, Edward után. Henrik 1547. január 23-án meghalt leányát pártában hagyva hátra.

Mária féltestvére, VI. Edward király 1553. július 6-án halt meg. Edward uralkodása idején Mária távol tartotta magát Londontól. Apja végrendelete ellenében Lady Jane Greyre hagyta a trónt. Mária ekkor határozott fellépéssel és 20 ezer fős hadsereggel véget vetett a "kilencnapos királynő" uralkodásának és Norwichban kikiáltatta magát törvényes királynővé. Július végén a suffolki Framlinghamből Londonba utazott, hogy kézbe vegye a kormányzást. Stephen Gardinert nevezte ki lord-kancellárrá. Mária nagyon szorgalmas teremtés volt. Hajnalban kelt és éjfélig intézte az állam ügyeit. Rendkivül komolyan vette a munkafegyelmet. Mária a trónra lépte előtt visszavonult, vidéki életet élt, az emberek mégis csodálták méltóságáért és vezetésre termettségéért. Nagy műveltségének köszönhetően folyékonyan írt és olvasott latinul, franciául és spanyolul, de olaszul is értett. Rendkívül gyors felfogású volt, és remek szónok. Mária udvartartását nem jellemezte a pompa és luxus, de apjától egy teljes csődben lévő országot örökölt. Máriát 1553. október 1-én koronázták meg. Ő volt Anglia első felkent és megkoronázott királynője. Fiúsan karcsú testalkata jól illett alacsony termetéhez. Apja következő felesége a tapasztalatlan, ámde kacér Howard Katalin nem különösebben vonzódott Máriához, csak Henrik utolsó felesége Parr Katalin idejében alakult ki valamiféle királyi család. (Annához hasonlóan Katalint is kivégezték). Mária hű tanácsadója a spanyol császár követe Chapuys lett és az új rezidenciáján Hunsdonben tartózkodott. A királynő mellé férj kellett és az ekkori kérők - Reginald Pope pápai követ, Edward Courtenay York-házi sarj és Fülöp, a spanyol császár fia - közül az Európa legjobb partijának számító de 11 évvel fiatalabb spanyolt választotta. Fülöp 1527. május 21-én született Vallodolidban és már túl volt egy házasságon, amiből egy fia született. Fülöp a maga 26 évével sokkal több tapasztalattal rendelkezett mint a szűzi életet élő 38 éves Mária. Máriát elsősorban az vonzotta Fülöpben hogy katolikus. Azt remélte ugyanis, hogy az ő támogatásával és segítségével elérheti legfőbb politikai célját és ismét katolikus országgá teheti Angliát. A házassági szerződés értelmében a lendő pár megosztja összes címét és rangját, országaikat azonban továbbra is külön kormányozzák. Először az esküvő előestéjén találkoztak a winchesteri püspöki palotában. Máriát azonnal elbűvölte a szőke, szakállas, kék szemű férfi. Fülöp viszont csalódott az alacsony, vézna, merev, határozott és elvirágzott szépségű Máriában. Az esküvőt 1554. július 25-én tartották a winchesteri katedrálisban. V. Károly nem sokkal előtte megajándékozta fiát a nápolyi királyi koronával, így Mária nem egy trónörököshöz, hanem egy királyhoz ment feleségül. Fülöp jól bánt Máriával, ennek ellenére az ország lakossága gyűlölte mind őt, mind a vele érkezett spanyol kíséretet. 1554 novemberében az orvosok megállapították hogy Mária terhes, de ez tévedés volt. Csalódott férje egész kíséretével elhagyta Angliát a németalföldi ügyeket intézni. Mária egyedül viselte vélt terhessége miatti gyászát és súlyos betegségének első jeleit. Testének megduzzadásának valószínűleg vízkór vagy valamilyen tumor volt az oka. Fülöp távozása után Mária egyre jobban támaszkodott Reginald Polera, a pápai követre. Valláspolitikája ettől kezdve erélyesebb lett: a parlament hivatalos kéréssel fordult a pápához, melyben kérték, hogy az anglikán egyház újra csatlakozzék Rómához, és Pole megadta a feloldozást az angol királyságnak és a népnek. A protestáns lakosság nagy számban emigrált külföldre. Parasztok, kézművesek, munkások tömegei vándoroltak ki, meggyengítve ezzel Anglia gazdasági erejét. Pole-t 1556. március 22-én Canterbury érsekévé nevezték ki, s hatására a protestánsok üldözése egyre erőszakosabbá vált. 1558 végéig 300 ember lelte halálát máglyán eretnekség vádja miatt. E kegyetlen események hatására kapta Mária a "véres" jelzőt (Bloody Mary). Mária tanácsadói nem törődtek vele, hogy a lakosság széles rétegei a reformáció hívei és azonosultak az anglikán egyházzal.

1555. október 25-én V. Károly lemondott és fiára, Fülöpre hagyta a spanyol trónt. Az új pápa, IV. Pál terjeszkedni akart Itáliában, ezáltal konfliktusba került Fülöppel, aki Nápoly királya volt. A franciákkal az ellenséges viszony ismét kiéleződött ezért Fülöp az angol királynőtől kért katonai segítséget. Máriát sikerült rávennie, hogy lépjen harcba Franciaország ellen. Ennek során 1558. januárjában elveszett Calais, ami kétszáz évig volt angol fennhatóság alatt. Ez kemény csapás volt a boldogtalan királynőnek, aki ekkor összeroppant és megbetegedett. 1558. november 17-én a hajnali órákban valószínűleg petefészekrákban halt meg, 42 esztendős volt. Még ugyanaznap, a végrendeletében utódjának megjelölt Erzsébetet királynőnek választották. I. Máriát 1558. december 12-én temették el a Westminster-apátságban. Fülöp, aki később kétszer házasodott újra, érzéketlenül kommentálta felesége halálát: "A helyzetnek megfelelő fájdalmat éreztem halála miatt. Emiatt is hiányozni fog." Mária életének középpontjában a katolikus hit állt és ez politikai döntéseit is befolyásolta. Mértékletes valláspolitikája csak Reginald Pole érsek hatására vált inkvizíciós erőszakká. Népe szeretetét elsősorban sikertelen házassága által játszotta el, melyből nem született gyermek és abban is szerepe volt hogy Anglia elveszítette Calaist. Ez és nem férje elvesztése fájt neki talán a legjobban. Bizonyítja ezt, hogy a királynő azt mondta a kormonikjának: "Ha meghalok, és felnyitják a testemet, látni fogják, hogy a szívembe vésve egyetlen szó áll: Calais."

/Kivonat - Marita A. Panzer: Nők az angol trónon, 2007. p.70-81/

< Előző		Következő >