Minden embernek van valamilyen világlátása. Ezt a világlátást egy beszélgetés során, vagy egy személyes találkozás alapján az ember többé-kevésbé fel tudja mérni, önmagához és máshoz képest is viszonyítani tudja.
Ha egy konkrét témát, mondjuk a magyar történelem valamely fejezetét kívánjuk megvizsgálni, akkor nem elég csak egy lexikon adatát igaznak, teljes körűnek elfogadni, hanem több oldalról, több szemszögből célszerű hozzá közelíteni. A Filogon kutatás éppen ezért jött létre. Megvizsgálni a gondolkodók egyéni világképét és azon belül – mint kis információs téglák – kigyűjteni egy adott fogalomról, tulajdonnévről alkotott, vagy gyűjtött ismeretét. Ennek pontos visszakereshető hivatkozást adni, hogy mások számára is minden pontosan ellenőrizhető, újragondolható legyen.
Amikor elkészült néhány fogalom köré csoportosított személyes ismeret kigyűjtése, mód nyílik más kutatók, gondolkodóknál is megnézve összehasonlítani ugyanazt a fogalmat vagy tulajdonnevet. Így a személyes látásmódunk két másik ember gondolatával egészülhet ki és esetleg ő általuk egy merőben új gondolatkép alakul ki a saját fejünkben.
Mivel a gondolkodók egy része ma már nem él, így a könyveik beszélnek helyettük. Mi pedig ezeket a forrásokat beszéltetjük. Ekkor válunk filogon kutatókká.
Hogy milyen ismereteket kutatunk fel és melyeket filogonálunk, az a személyes érdeklődésünk alapján dől el. Nekem a történelem és a filozófia lett a választott filogonom, némi transzcendens (fizikán túli) tudománnyal fűszerezve.

 

Az ismeret végtelen, de valahol el kell kezdeni. Kutakodásunk addig tart, ameddig el nem fárad az agyunk, ami jó esetben a test végelgyengüléséig tart.

< Előző		Következő >