SZ.K.: PONTOSAN MINEK AZ EREDETÉT KUTATOD?
K.T.: Igazából csak egy kutató lélek vagyok, aki sok mindenre kíváncsi, arra például, honnan jöttek a magyarok, hogyan kapcsolódunk össze a hun népekkel, ezen túlmenően pedig nyilvánvalóan engem is – mint bárki mást – a végső kérdések izgatnak, honnan ered az emberiség, miért alakulnak ki civilizációk a Földön, honnan ered az élet, vagy hogy mi a legfőbb eredetforrás, azaz maga a Teremtés is foglalkoztat.

MILYEN MESSZE TUDUNK VISSZAMENNI AZ IDŐBEN AZ EREDETKUTATÁS SEGÍTSÉGÉVEL?
Ha elég kitartók vagyunk, eljuthatunk magához a Teremtő Atyához, vagy ha úgy tetszik, a filozófiai és egyéb tudományos tételek vizsgálata során egészen meg lehet közelíteni a legvégső miérteket is.

FILOZÓFIÁT EMLÍTETTÉL, AMI VALÓBAN KISSÉ ELVONTABB TUDOMÁNY, MÍG AZ EMBER INKÁBB A SZIGORÚ, TÖRTÉNELMI TÉNYEKRE GONDOL, HA KUTATÁSRÓL ESIK SZÓ...
Ez a fajta kutatás valóban nagyon kevert műfajú, én nem vagyok sem történész, sem régész, sem művészettörténész. Közgazdász végzettségem van, nos ez az egyetlen, aminek semmi köze ehhez. Sokkal inkább a filozófia tételei, a történelem tényei, a népek történetei vezetnek ezen az úton, és természetesen a szellemtudomány, ugyanis ezeknek az ismereteknek nagy része egészen mély jelentésrétegeket is felfed. Szükséges ismerni a szellemi információk jelentését, például, hogy mi a lélek útja, a teremtés miértje, mi az életfa, oka, szerkezete, vagy hogy mi a szakralitás, milyen energia élteti a Földet, az embert és az Univerzumot. Ilyen tág keretek közt és összefüggésben kell megvizsgálni a történelmi és más tényeket is.

AZT NAGYJÁBÓL TUDJUK, HOL NÉZHETÜNK UTÁNA TÖRTÉNELMI ADATOKNAK, DE HOGYAN JUTHATUNK PÉLDÁUL SZELLEMI INFORMÁCIÓHOZ?
Ezeket minden esetben kapjuk, de nem maguktól jönnek persze, inkább valahogy úgy, ahogy a bölcs mondás is tartja: „kérjetek, és adatik néktek". Én magam is úgy kezdtem, hogy kérdéseket tettem föl, és hosszabb-rövidebb idő alatt el is jutottam minden esetben a válaszig. Hogy hogyan, arra nincs egyértelmű módszer, volt, hogy egy könyvben találtam meg, volt, hogy egyszerűen eszembe jutott, vagy valaki más adta meg a feleletet. De csak akkor, és csakis akkor juthatunk el a válaszokig, ha egyáltalán kérdéseket teszünk föl. Én magam is így dolgozok, szinte folyamatosan kérdéseket gyártok, s így elég sok válaszhoz is jutok.

EMLÉKSZEL ESETLEG MIRE VOLTÁL ELŐSZÖR KÍVÁNCSI?
Az első ugródeszka az Árpád-ház története volt, azt kezdtem el olvasni, de aztán nagyon hamar – negyed vagy féléven belül – már évszázezredekkel ezelőtti történésekkel foglalkoztam, mint például a földrészek kialakulása.

EZ PEDIG MÁR FÖLDRAJZ...
Valóban annak is nagy szerepe van, de azt hiszem ezzel kapcsolatban tudatosult az első kérdés bennem. Atlantisz és Lemúria után kutatva körvonalazódott, hogy ez esetben két külön filozófia áll egymással szemben. Az első érzésem az volt, hogy a mai magyarság valamiképp a Mu – korábban Lemúria – világhoz köthető, akkor vizsgálni kezdtem, miért érzem azt, hogy ez így van. Ma pedig már bizonyos vagyok benne, hogy helyes volt a feltevésem.

MI A MÓDSZER? MEGALKOTOD A KÉRDÉST, ÉS VÁLASZOKAT KERESEL RÁ, VAGY MINÉL TÖBB INFORMÁCIÓT GYŰJTESZ, ÉS AZ ALAPJÁN KEZDESZ VISSZAKÉRDEZNI?
Mindkettő helyes út, a módszer adja magát. De tudnunk kell, hogy kérdést csak azzal kapcsolatban lehet feltenni, amiről már van valamiféle előzetes ismeretünk. Az elmúlt néhány évem ismeretek felkutatásával telt, most már a kapott információk alapján próbálok továbblépni, és újabb láncszemeket kötni, hogy az egész logikus láncolatot képezzen. Kirakó darabokat, részeket keresek, amiből a Teremtés minél nagyobb egységét próbálom kirakni, ami emberi aggyal is felfogható, hiszen maga az Egész szinte felfoghatatlan, az emberen jóval túlmutató világot fed le. Így csak azt tehetem, hogy ameddig az agykapacitásom és a felfogásom tágulni tud, addig kérdezek, és addig gyűjtögetek.

AZ EGYES DARABOK EZEK SZERINT MINDEN ESETBEN BIZONYÍTHATÓ TÉNYEK...?
Nagyon sok közülük természetesen konkrét lelet vagy írott forrásból származó adat. Mindent, amire még nincs megdönthetetlen bizonyíték, feltevésként kezelek, s addig keresek, amíg valóságos forrásokat nem találok, ami utal rá, foglalkozik vele. De lehet fordítva is, hogy találok egy érdekességet, ami nagyon tetszik, és elgondolkozom rajta. Azon például, hogy miért festettette meg magát Mátyás a saját Corvinájában, amint koronáját a földre téve Jézus keresztfája előtt térdel. Ez tény, benne van a könyvben, én pedig kérdezek: mi az összefüggés kettejük között, mi az, ami átível közöttük az időn. Aztán „beugrik" rá a szellemi információ, és nagy valószínűséggel más megerősítést is fogok találni.

HA VALAKIT ELKEZD EZ ÉRDEKELNI, HOL, HOGYAN KEZDHET NEKI?
Azt kell mondanom, bárhol. Az első és legfontosabb lépés, hogy tegyen fel egy kérdést, legyen valamire kíváncsi, ez mindennek a kiindulópontja. Teljesen mindegy, mi érdekli, a csigák, vagy a szőlőtermesztés, esetleg az angyalok. Az a lényeg, hogy induljon el, nyisson ki egy kaput afelé, ami őt érdekli. Aki az őseredet – vagy ahogy én nevezem ősemlékezet – széles témakörébe akar belemélyedni, annak néhány könyvet ajánlhatok indulásképpen: Az Arvisurákat, a magyarok szentiratát, Baráth Tibornak a magyarok őstörténetéről szóló öt kötetét, valamint Csicsáky Jenő Mu című könyvét. Bőséges tár mindegyik, de az igazi kihívás akkor kezdődik, amikor végre föl merünk tenni egy vakmerő kérdést, vagy olyat, melyet még senki sem írt le.