Mindent áthatok, átjár szellemem minden rést
Felidézek majd múltat és a mennyei szenvedést
2003. március

Kesergek néha, mert nem látok tovább
Erősebb hitre kell térnem már át

Hozzád láncolni minden napom és percem
Tudom, hogy vezetsz és nagyon szeretsz engem.
2003. június

Korlátozva vagyok, az ember érzem ennyi
tétlenül szemlélem, hogy mit lehet most tenni
Magam mint híd mely világokat összeköt
Nem vagyok sem itt, sem ott, csak a kettő között.
2003. szeptember

Apró a kezem, de a szívem nagy
Tágítom terem, ahogy a létem hagy
Mindenem az útra kiteszem már

Nincsen sötét, mert a szivárvány vár
Ittam és ettem és betellett a test
Hamarosan vigad Buda és Pest.
2004. október 26.

Menni vagy állni, ennyi a tét
hihetetlen nehéz olykor a lét.

Odaadom éltem, és mégse halok bele
gyakran megérint a szeretet szele

Istenem, szólj és add meg a hangot
Lejárom utam s emelem rangod.

Tudom szeretsz és elfog a fájdalom
mindenem amim van a lábadhoz lerakom
2004. november 13.

Indul a felvonás és lesz nagy színdarab
Boldog magyarságom, örökre megmarad

Lesznek e társaim vagy szólóban adom?
Kiderülni ott fog majd, a színpadon.
2004. december 12.

Visszafelé nem nézek, előre visz a vér
miért váratsz Istenem, miért üres a tér?

Mindenem megvan és mégis másra vágyok
Az útra térnék Atyám, amire oly régen várok.
2005. január 8.

Sírásba torkollik a feltörő indulat
Csalódott, keserű, halott a pillanat.

Törnék, zúznék hogy még többet kiadjak
Lemondani minderről az Égiek nem hagynak.
2006.

Álmokon átjöttem
Valóságokat átszőttem
A szívem vezetett

Felveszem jelmezem itt a mostban
Szerelmet vallok ma s a holnapokban.
2006