Az életben a dolgokat formálatlanul kapjuk. A kapcsolatok, az új munkahelyek, az új lakások mind a mi formálásunk révén olyanok amilyenek. A mi dolgunk olyat alakítani, amilyet szeretnénk. Mi csak a lehetőséget kapjuk, hogy formáljuk a másikat, a másét. Olyan társat válassz mindig, akin látod, hogy hol tudsz még neki adni magadból, olyan munkát válassz, amiben kihívást látsz, és olyan lakásba költözz, amin alakítanod kell, hogy az ízlésed szerint alakuljon. Aki nem így választ, nem ez alapján dönt, az nem kívánja önmaga teljességét megélni. De mondd, sótlanul mit ér az étel? Légy az élet és az élettered alakítója, és ne feledd, semmit sem készen kapunk. Lásd át, hogy a Teremtő eléd tehetné készen is, de akkor mennyire értékelnéd? Csak belefeküdnél, elfoglalnád, elvennéd. Így, hogy kedvedre alakíthatod személyessé és sajátoddá teheted, mint egy költő a versét, amelyet sosem felejt el, megélheted benne az egységet, hogy a másik már nem más, hanem Te magad. Emléked, mikor eltávozol e világból csak abból lesz, amit te magad formáltál meg.

< Előző		Következő >