Ha az idegen szavak szótárát (Bakos Ferenc, Akadémiai kiadó, Budapest 1989.) vesszük alapul, akkor az alábbiakat találjuk benne: kozmosz: (görög) a világegyetem; filozófia: 1. A természet, a társadalom és a gondolkozás legáltalánosabb törvényeit kutató és rendszerező tudomány; bölcselet 2. világnézet, felfogás.Ezt összeillesztve és értelmezve rögzíthetjük magunkban, hogy a kozmikus filozófia a teljes világegyetem feletti bölcselkedések újra megtalált tudománya, amely világnézet is e filozófiai ág művelőinek. 

Az élet, amelyet élünk mindennel összefügg, ami csak körülöttünk van. A férj élete összefügg a feleségével, a gyermeké pedig a nagyszülőével. A tanárnő hatással van a diákjaira, ahogy a napfény is hatással van a növények életére. Minden mindennel kölcsönhatásban van, semmi sincs egymás nélkül, semmi sincs önmagában. A világ, amelyben élünk egységes, csak esetleg nem látjuk meg az összefüggéseket.  Ha árvíz van, felismerjük, hogy a házakat a csatorna ki nem tisztítása miatt öntötte el a víz, vagy épp azt is, hogy ha kivágják a fákat, kisebb esély van, hogy bármi is megfogja a lezúduló vizet. De vajon felismerjük-e, hogy mit üzenhet az a szimbólum, hogy egy Sólyom van az ország élén (legmagasabb közjogi méltóságban), avagy mi az összefüggés a Sziget fesztivál nézőcsúcsa és a Budapest egén havonta feltűnő dupla szivárvány között? Ugye őrültség bármi következtetést vagy mélyebb összefüggést látni ezek között? De ha mégsem volna, akkor nem lenne igaz a fent megismert egyetemes törvény, amely ember által megváltoztathatatlanul örökké igaz, hogy minden mindennel összefügg. Hol akkor a hiba? A hiba az elménkben van, amelyik nem képes átlátni az összefüggéseket. Az egyszerűbb összefüggéseken túl mélyebb rétegű, azaz magasabb szintű összefüggések is léteznek. A repülőgépek lezuhannak, ha a levegőben leáll a motor. De vajon miért áll le a motor, ha azt rendesen leellenőrizték a földön? Vajon miért ott zuhan le egy gép, és miért azok ülnek a fedélzeten? Ezek eleinte olyan megválaszolatlan kérdések, amelyek a kereső lélek sajátjai. A kutató lélek ezekkel kel és ezekkel fekszik, de ő az, aki megleli a válaszokat! A mindenkori táltosaink, azaz a beavatatott papjaink, a MAG-ősök (mágusok) abban tudtak többet az egyszerű embernél, hogy mertek kérdezni, és a feltett kérdéseikre mertek választ kapni, sőt, a kapott válaszokat merték rendszerbe foglalni. Hittek abban, hogy van rendszer a láthatatlan világban, abban, amit nem a két szemünkkel, hanem egy belső, „harmadik” szemünkkel érezhetünk.  A Mag-ősök tudásának alapja csupán egy szemlélet, egy olyan életbölcselet, amely Istenben lakik és amely minden kérdésre talál eligazodást. Ezt az egyetemes szemléletet nevezhetjük kozmikus filozófiának. Az összefüggések rendszerének pontos látása és ismerete által minden fűszál vagy gyógynövény kapcsolata összeegyeztethető a csillagképekkel, de minden időjárás-változás is a hangulati kilengésekkel. A táltos az összefüggések látója, aki ebből a szemléletéből merítkezve vagy tudás magot oszt, vagy lelket gyógyít, betegeket ápol, vagy az elöljárónak jövendöl, esetleg megadott időben gyógyteát főz. A képességei mind egyetlen forrásból merítkeznek, az Egység sokféleségének pontos látásából és annak hatásmechanizmusából.A kozmikus filozófia szerint van élet a Földön kívül, annyi és olyanféle, amennyit el sem tudunk képzelni. Azzal kevésbé foglalkozik, hogy ezek az égi lakók milyenek és hányfélék, viszont azzal inkább, hogy a lelkek hogyan keverednek egy-egy bolygó vagy galaxis rendszerében és azzal is, hogy azok fejlődése mennyiben segíti elő az Univerzum életének működését. Például kozmikus filozófiai kérdés lehet a Maliban élő dogon törzs földi létezése, amelyik köztudottan a Szíriusz naprendszerből eredezteti önmagát, és ezt csillagászati ismeretekkel is bizonyította a korabeli tudósoknak, akik csak évtizedekkel később tudták bizonyítani a műszerezetlen, „műveletlen” afrikai törzs pontos állításait. A kozmikus filozófia vizsgál továbbá olyat is, hogy egy bolygó mennyire egészséges, vagy éppen azt, hogy egy adott bolygó spirituálisan mennyire fejlett. Ma ezekkel a fogalmakkal csak a komputerjátékok világában vagy az esti tévéfilmekben találkozhatunk még, de hitem szerint a holnap világában már tudományos intézmények munkái lesznek ezek, hacsak nem azok már ma is félhivatalosan. A bolygónk lelkét, a Földanyát a mitológia kategóriájába száműztük, és tettük egyszerűen Gájává. De vajon megértjük-e ezt a csodálatos, erős női lelket, amikor prüszkölve dobja le hátáról a Föld szennyét és emberi mocskát? Vagy csak egyszerűen és következetesen „véletlen” földrengésről beszélünk? Vajon miért érkeznek sűrűn az üstökösök és miért épp ide? Vajon miért van napfogyatkozás és annak miért van sorsfordító hatása a földi lelkekre? Vajon honnan jön az a sok víz, amikor az egész földön özönvíz van, és hova tűnik el, amikor az Ítéletnek vége van? A kozmikus filozófia nem egyszerűen okoskodás. Szemlélet, amely magában foglal megannyi földi tudományágat, mint például: a fizikát, csak kozmosz szinten, csillagászatot, csak univerzum szinten, embertant, de bolygóközi szinten, térképészetet több dimenzióban vagy turisztikát a párhuzamos dimenziók között. A sort még valószínűleg sokáig lehetne folytatni.  A kozmikus filozófia alapvető összefüggéseket, rendszereket keres a földi világon túl, és ezeket értelmezési, logikai rendszerbe ágyazza. E téma követője nem a világot váltja meg, és nem is egy új világot mutat be, hanem az eddig általunk ismert világképet szélesíti tovább addig ameddig csak a tudatunk tágulni képes. A Mag-ősök tudása a hitben élőknek adatik meg, mert hit nélkül nem lehet látni az összefüggéseket. Akiben él a hit, és nyitott lelkével érdeklődik, az megláthatja a kozmikus filozófia rendszerét. Ha az őseinknek sikerült, nekünk miért ne menne…?