4) p5-6. Esküvének először: Higy a míg élnének, mind magoknak, mind pedig maradékiknak is mindenkor Almus fejedelemnek nemzetségéből lenne fejedelmek. Esküvének másodszor: Hogy akármi jókat szerezhetnének magoknak fáradsága által, azokban mindenikének része lenne. 3. Hogy ezek a fő személyek, kik szabad akarattyok szerént uroknak választották Almust, se ők magok, se fiaik soha a fejedelemnek tanácsától és az országnak tisztes hivatalitól tellyességgel meg ne fosztatnának. 4. Hogy ha valaki maradékik közül hitetlen lenne a fejedelemnek személyéhez, és visszavonást tenne a fejedelem és az ő rokoni között, az ollyan vétkesnek vére ontatnék ki, valamint az ő vérek kiontatott az esküvésben, mellyet tettek Almus fejedelemnek. 5. ha valaki Almus fejedelemnek, és a többi fő személynek maradéki közül az általok tett esküvést felbontani akarná, átok alatt legen örökké.

7) p7. Ásiából 884dikben kijött. Sok napokig jövén a puszta helyeken és Etil vagy Volga vizén által kelvén semmi várasra vagy emberi nyomra nem akadtak. ... Így értek (885) az Orosz földre, melly Susdaliának neveztetik. Innen minden ellen mondás nélkül Kiov várasáig, a mellyen és a Denep (Borisztenes) vizén általmenvén el akarák foglalni Oroszországot az az vörös Ruszsziát 886.

9) p8. Öszve csapott a két ellen tábor. Sokan elhullottak az Oroszok és Kúnok közül: a többi nem állhatván ki a harcz dühét megszaladott, s egyenesen Kiov várasa felé, mellybe akik beveheték magokat, mint némák úgy maradtak. Mások vagy levágattak, vagy fogságba estek.

12) p9. (Az Orosz fők, ti.) a kiovi és Susdali ... zálogul adták fiaikat: és .. még tíz ezer márkát, ezer felnyergelt és orosz módra ékesen kantározott lovat, száz kún gyermeket, negyven tevét terh hordozásra, nyust bőröket szám nélkül és más sok ajándékokat.

15) p10. A Lodomeriai fejedelem zálogul adta két fiát, ezen kívül adott két ezer ezüst márkát, száz olvasztott arany márkát, számtalan bőröket és palástokat: háromszáz lovat nyergestől, fékestől: terh hordozásra huszonöt tevét, és ezer ökröt.

17) p11. A Duna és Tisza közt fekvő földet és azt melly Garan folytában az orosz és lengyel szélekig terjed Zalán birná a Tótokkal és Bolgárokkal. Azt a földet melly Tisza és az Igfő erdő között van s Erdély mellett fekszik Maros vizétől Szamos vizéig Morot fejedelem foglalta el; és lakosi Kozároknak neveztetnek. Azt a földet, melly Marostól Orsova váráig terjed, Glaad fejedelem tartaná, ki Vidinből jött vala ki. (Almus) értette végre, hogy Svatopluk Pannoniának egy részét magának tulajdonitotta s bírja; a többi pedig Olasz birkásoké.

19) p11. A Galiciai fejedelem 2000 nyilasokat, és 3000 parasztokat parancsolt ki, hogy előmennének és az erdőkön készítnének útat Magyar országnak széléig, ezen kivül az ő barmaikat mindenféle szükséges eledellel meg rakta, vágni való barmot is szám nélkül ajándékozott nekik és így a havasi erdőn által jövén Ung részeire szállottak.

21) p11-12. A Tótok kik azt a földet lakták igen féltek, és Almus fejeldemnek önként meghódoltak. És ámbár ők Zalán fejedelemnek emberei voltak, még is nagy tisztelettel s félelemmel szolgálának Almusnak.

23) p12. (Ungvárott) Almus fejedelem tanácsot tartván a maga édes fiát, Árpádot, rendelte nekik fejedelemnek és parancsolónak.

25) p12. Árpád, II. fejedelem 889-907. édes atyának életében kezdvén uralkodni, tizennyolc esztendők alatt, mind nemzetét híressé s dücsöségessé tette.

27) p13. (Arpad) az oroszokkal megköttetett szövetség(et) ő örökké valóvá tette.

29) p13. Hirdetnék mindenütt, hogy Árpád, ama nagy Atilának unokája, ki a régi fényes birodalmat felállítani igyekszik.

31) p14. Borsod várát megszállotta, s harmad napra megvette, kőfalait lerontotta, a benne talált katonákat lánczokra kötöztette, s Ungvárba vitette.

35) p15. Und és Retel Zalán fejedelemhez menének, kit a Tisza mellett az Alpári várban megtaláltak. Bemutatták az ajándékokat, mellyeknek annyira megörült, hogy a kivánt két korsó vizet és kötés füvet Árpádhoz elküldötte.

37) p15-16. Árpád nemeseivel tanácsot tartott. Az végeztetett, hogy Morot (vagy inkább Ménmarot) Bihari fejedelemtől vetetnék vissza, ami nem az övé. Uszubu és Velek jártak követségben, s kérték a Szamos vize s Nyir között a Meszesig fekvő földet, melly Atila után a Magyaroké volna. Morot az ajándékokat elfogadván imígy válaszolt: "Mi barátságból mindent, amire szüksége vagyok, adunk, csak földet nem. Atila az én nagy atyámnak attyától erőszakosan ragadta el ezt a földet, mellyet most az én uramnak, a Konstantinápoli császárnak kegyessége által bírok. Meglátom, ki veszi el tőlem."

39) p16. Szabolcs és Tós Szatmár ellen vitték népeket, Tuhutum és Horka pedig a Nyirség ellen. (Végül) mind öszve jővén azt végezték hogy Árpad fejedelem országának határa a Meszesi kapunál lenne. Akkor a földnek lakosi, az ő parancsolatokra, kő kapukat építettek.

41) p17. (Erdélyt) Oláhok és Tótok lakták, fejedelmek Geló. Tuhutum Almás vizén által menvén azonnal leverte őket. A föld népe, Gelónak megöletését halván, meghódolt, és örök hívséget eskütt a Győzőnek.

43) p18. Árpád nagy földet adott a Mátra erdejében Edőnek és Edömernek, ahol azután Pota az ő unokájok, egy várt épített; akiknek is nemzetségéből hosszas üdo mulván Samuel király származott, ki az ő kegyességéért Obának (Apának) hívatott.

44) p18. Árpád ismét tanácsot tartván sok vitézeket kiküldött a hadra. 893. Fővezérek valának: Zoárd, Kadusa s Huba.

(Jegyzet: Kozsdi Tamás,  2010.szept. 5-6.)