A Kormányzó és a székely vérvonal
2008. október 28. kedd, 08:06
SZEMÉLYES INDÍTTATÁS
Nemrég a fejembe vettem, hogy felkutatom és meglátogatom a Horthy család kastélyát Kenderesen. De ez a történet sokkal régebben kezdődött.
Anyai nagymamám kiskorom óta sokat emlegetett egy nevet, de mindig csak a nevét mondogatta: a Halassy lány, a Halassy. Ő is csak az anyjától (dédanyámtól) hallotta ezt a nevet és hogy annak valami köze volt Horthyhoz, a Kormányzóhoz. Ezzel a mondattal nőttem fel, amely mondat, illetve név 2-3 évente felbukkant itt-ott a családban.
A 2008-as esztendőmet akarva-akaratlan a trianoni „örökséggel” és a Semadám család „hagyatékával”[1] töltöttem, és ebből kifolyólag az év végére óhatatlanul eljutottam Horthy Miklóshoz, akinek kormányzósága elején íratott alá „Simonyi-Semadám Sándor tollával”[2] a trianoni „békediktátum”. Ez a Simonyi-Semadám Sándor[3] a sors fintora okán 1920-ban egy rövid időre Magyarország miniszterelnöke, belügyminisztere és külügyminisztere is volt egy személyben. Láttunk már ilyet valaha? Hogy mi volt a tettének személyes súlya 1920. jún. 4-én, erre nem jöttem rá, meghaladta az elmémet, de mint tény mellett nem mehettem el egyetlen nap sem, amíg a munkám folyt, hogy ez az ember – bárki is volt ő – egy személyben vitte hátán azt a súlyt, ami a „békediktátum” aláírásával járt. Mivel 2008-as személyes történetemben e téma kapcsán számtalan átokkal találkoztam az éterben, azt gondolom, ez a téma nagyon kényes, és ha nem vetítem magam bele – magyarként és ezáltal érintettként –, akkor ezt a kuriózum helyzetet rendkívül izgalmasnak is tekinthetem, hogy egy embernek – eszmei értelemben – ekkora hatalom összpontosult a kezében. Ha pedig azt a tényt is melléteszem, hogy ez az ember 26 év múlva éppen június 4-én hunyt el, csak fokozza bennem a kérdést: ki volt ő és mi volt a feladata egy magasabb szempont szerint? Ezekkel a kérdésekkel a mai napig nem jutottam előrébb, de a jelen tanulmánynál – bár szükséges lehetne – ez a meg nem lelt válasz nem okoz majd hiányérzetet.
Az év folyamán egy történelmi örvénybe kerültem, amelyben rettenetes energiákat éltem meg. Háromszor – januárban, márciusban és áprilisban ‑ menekültem el emiatt Budapestről, és úgy jöttem mindig vissza, mint akinek a fogát húzzák. Nagyon rossz évem volt. De hiszem, hogy nem jutottam volna el ez év halottak napján (nov. 1.) Kenderesre, ha nem járom végig ezt az utat.
A következőkben szeretném bemutatni mindazt, amit találtam, adatokat egy nagy múltú család megismeréséhez.
Az adatok bemutatásához mi sem jobb kiindulási pont, mint a Halassy név, melyet egész életemben hallottam ‑ minden valamire való kapcsolódás nélkül.
Ki ez az asszony? Mit rejtenek az oklevelek, a korabeli iratok róla és a családjáról? Ennek jártam utána.
DÉVAVÁNYAI[4] HALASSY PAULA
Ez az asszony a Kormányzó, Horthy Miklós édesanyja. 1839-ben született, és 1895. február 26-án halt meg. Férje Horthy István, a Kormányzó édesapja, akivel 1857-ben Kenderesen (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) házasodtak össze.
Halassy Paula (néhol egy s-sel írva) Halasy József (†1860) főszolgabíró lánya, és Halasy Károly (1776-1839) heves megyei alispán unokája. A családjuk jómódban élt, hiszen édesapja Kenderes egyik legnagyobb földbirtokosa volt, és mikor 56 éves korában kilenc gyermek megszülése után Halassy Paula meghalt, 658 hold földet hagyott örökségül három fiára, Istvánra, Miklósra és Szabolcsra.
A dévaványai Halasyak Komárom vármegyéből származnak. Címeres nemeslevelüket II. Mátyás királytól kapta 1618. márc. 10-én egyik ősük, Halasy János. Paula asszony leszármazása ekképp néz ki: János fia Miklós, Miklós fia Gergely, Gergely fia János, majd János fia I. Márton (felesége Lelovics Erzsébet). Fiuk, II. Márton (1740-1820) két feleségétől (Rakovszky Mária és Tallián Anna) hét gyermeket hagyott maga után, köztük Károlyt, a hevesi alispánt, Halasy Paula nagyapját.
Károly testvérei is a haza szolgálatának szentelték életüket, Ferenc táblai ülnök, III. Márton pedig huszár főhadnagy volt. Károly gyermekei, akiket Csúzy Anna szült, szintúgy kivették a részüket a közügyekből: Ignác hevesi táblabíró volt, Ede (†1901) országgyűlési képviselő és komáromi alispán, Gáspár (†1868) pedig hevesi alispán. Halassy Paula tehát egy tekintélyes és vagyonos család leányaként Kenderesen ismerte meg Horthy Istvánt, akinek ekkor a falu határában 400 holdra rúgó szántója volt.
A Kenderesi kastély, melyben a Kormányzó és testvérei majdan születnek, ekkor a Halasyak tulajdonában van. Az 1857-es házasságkötés után ketten együtt 1423 hold föld felett rendelkeznek (1884-es telekkönyv adat). Ez a földterület Paula asszony halálával a Horthy család nevére kerül, és náluk is marad 1944-ig 1630 holddal.
Nagymamám sokat emlegetett asszonyának képe végre feltárult tudatom előtt, de a kép teljes megértéséhez még további szereplőket és helyeket kell megismernünk. Ismerjük meg Paula asszony férjének családját, a Horthy családot.
A HORTHY CSALÁD EREDETE ÉS TÖRTÉNETE
A Horthy nemzetség ősei az Árpád-ház alatt valószínűleg Aranyosszéken és Kolozs megyében éltek mint szabad székelyek. Erdélyben nagyobb adománybirtokokat nyertek.
A Horthy család a hagyományában őrzi azt a tudatot, hogy székely ősöktől származik, utalva arra, hogy a 13. sz.-ban Sényőn (Szabolcs vm.) székely telep volt, továbbá hogy a Hort-puszta Szabolcs vármegyéhez tartozott.
A Horthy nevű nemesekkel már a 15. sz.-ban találkozunk. A 16. sz. közepétől Horthy nevű család szerepel Debrecenben, majd itt eltűnik, és a következő században Kolozsvárott él.
A nagybányai Horthy nemzetség ősi nemességét II. Ferdinánd 1635-ben kiadott oklevelével erősítette meg. Horthy István és fiai, István, János, Lőrinc és András címert kaptak vitézségük elismeréséül. Az adománylevelet csak 17 évvel később: 1652. július 21-én Kolozs vármegye hirdette ki. A késlekedés okára a kor zavaros ügyeit találtam magyarázatul. A címeres nemeslevelet nyert Horthy István valószínűleg Debrecenből került Kolozsvárra.
A nemesi címer rajza a következő: arany és vörösezüst kördíszítésbe foglalt sisakdíszítésű kék pajzs, melynek hármas zöld halma középsőjén könyököl egy három arany búzakalászt tartó, páncélos kar.
A család a 17. sz. végén kettészakadt. Egyik része Bereg, Ugocsa és Szabolcs vm.-ben telepedett le. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Ugocsa megyében élt László.
A Horthy nemzetség őse II. Horthy László (*1761), akinek déd- és ükapja kapták II. Ferdinándtól a nemességet.
A család szabolcsi ágának ősfészke Ramocsaháza és Jánosfalva. Jánosfalva kb. a 16. sz.-ban alakult, s állítólag régi birtokosa, Ramocsaházy János szakította el Ramocsaházától, kitől nevét is kapta. (Jánosfalvának sem temploma, sem papja nem volt, és az anyakönyvvezetés is Ramocsaházán zajlott.) Ramocsaházát 1308-ban „Villa Ramacha” formában találjuk említve – írja Borovszky Samu (Szabolcs vm. községei), majd 1381-ben már a mai nevén (Ramocsaháza) szerepel – áll a Zichy-okmánytárban. Az utolsó Ramocsaházy, nevezetesen István 1761-ben meghalt, és a birtok kis idő alatt többször gazdát cserélt, majd a negyedik vevő Szolnoki Jármi László lett, akinek Anna nevű lányát Horthy László vette feleségül. Ekkor és itt alapíttatott a híres Horthy nemzetség. A Horthy-kúria Jánosfalván volt, de a ramocsaházi határba ékelődött. A birtokot Horthy Istvántól egyik lánya, Amália és férje, Dolinay Ká roly örökölték, majd tovább az örökösökre szállt.
Amália öccsének, Horthy Istvánnak (*1830) egy másik jószág jutott, s mint korábban láttuk, Kenderes határában nagy földterülettel bírt. Miután megházasodott Halassy Paulával, Kenderesen lakott. Itt született 9 gyermeke, köztük Magyarország későbbi kormányzója, Miklós.
Megjegyzendő, hogy a Horthy család nemessége, a „Nagy-Bányai” előneve, valamint a címer használatához való joga 1894-ben belügyminisztériumi igazolást nyert.
A Horthy család ősei között néhány személyre érdemes felfigyelni.
Horthy Erzsébet. (16. sz.) Lórántffy László felesége lett. Fiuk Lórántffy Mihály (†1614), unokájuk pedig Lorántffy Zsuzsanna (*1600-†1660), aki fiatalon I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége lett (1616. április 18-án). 4 fiuk született.
Horthy III. István. Az erdélyi fejedelem kancelláriájában tisztviselő (íródeák, jegyző, később levéltárnok), majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a vezérlő-fejedelem titkára. Híven kitartott mellette 1710-es haláláig.
Horthy István (*1795-†1857) A család idősebb ágának őse. Felesége – bizáki Puky Amália ‑ révén a család (egy forrás szerint) rokonságba került az Aba nemzetséggel.[5]
Ismét visszajutottunk a kormányzó édesapjához, Halassy Paula férjéhez, Horthy Istvánhoz (*1830-†1904), aki a Szabolcs vm.-i Ramocsaházáról, ottani birtokait eladva, a Jász-Nagykun-Szolnok vm.-i Kenderesre költözött, és ott, valamint Dévaványán és a Heves vm.-i Újlőrincfalván vett nagyobb birtokokat. Vármegyéjének vezető alakja volt. Országos viszonylatban is nagyjelentőségű munkássága jutalmául a király a magyar főrendiház tagjává nevezte ki élethossziglan.
KENDERES TÖRTÉNETE
Kenderes múltjának felidézését Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene, Pécs 1935 – kiadványa alapján tegyük meg:
„A község mai határán a tatárjárás idejében Bánhalma, Kakat és Keér nevű falvak feküdtek. Ezek az 1340 körül megszűnt ősi kemeji esperességhez tartoztak, és tizedet fizettek az egri püspöknek. Kenderes neve még 1352-ben Keér, mai neve a XIV. század közepén, 1356-ban fordul elő először. 1398-ban Kerekegyház néven is említik, mint a Dem nemzetségbeli bői nemesek birtokát. Nevezik Kerekegyházának 1411-ben is. A határ kétharmad részét 1352-ben Bői Miklós, más néven Kónye eladta a hatházi kun nemeseknek, ami arra kényszerítette a többi bői nemest, hogy pert indítsanak a kunok ellen, akik egyébként 1360 körül megépítették a ma a református felekezethez tartozó templomot. E per folyamán Ilsvai Leusták nádor 1395-ben oklevelet adott ki, mely arról tanúskodik, hogy Kéregyház alias Kenderes jogos birtokosai Bői Miklós fia Bálint, Cantor Mihály, János fia Péter, bői Sebős fiai András, Miklós és Pál és Péter fia Mihály. 1405-ben Gara nádor ítélete alapján Kenderes visszakerült régi birtokosai kezébe. 1407-ben királyi rendeletre a bői nemesek közé beházasodott Kovári Pál nádori ítélőmestert a Sebős-utódokkal együtt bevezették Kenderes, más néven Kéregyháza birtokába. 1411-ben Kovári Pál a kenderesi birtok egyharmad részét a budaszentlőrinci pálos szerzeteseknek adományozta. Nem sokkal később „sokáig élő” Bői Demeter a bői nemesi birtokból rá eső részt családi perpatvarok miatt 52 forintért zálogba vetette. Nagyhatalmú és dúsgazdag földesura volt Kenderesnek Kenderessy Balázs, aki ellen hatalmaskodásai miatt a szomszéd birtokosok: a Bessenyeiek, Berczelyek és Ludassy családok, valamint a pálosok a királytól kértek oltalmat. Mátyás végül is megelégelte a sok panaszt, és 1461-ben Erdélybe menetszemélyesen jelent meg az ügy elintézésére Kenderesen, ahol két napig tartózkodott; ez idő alatt a nemesek együttesen látták vendégül őt és kísérőit. A király végül is jószágvesztéssel fenyegette meg Kenderessy Balázst, ha a foglalásokat vissza nem adja és az okozott károkat meg nem téríti. 1465-ben Mátyás Kenderessy Balázs részbirtokait különös kegyelemből Pest vármegyéhez csatolta, és ettől kezdve Eger vár elestéig a Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó szerzetesi birtokon kívül csupán Kenderes harmadik harmadrésze maradt meg Heves vármegye részére. Ez időben tehát Kenderes határa három vármegyéhez tartozott. Későbbi évtizedekben a határ egyre jobban elaprózódott. Az 1557-ik évben Kenderessy Boldizsár egri vitéz visszakapja a hűtlenségbe esett Kenderessy Lőrinc birtokait s vele Kenderest is. 1704-ben a fent említett három falut Kenderessel együtt a Rákóczi ellen vonuló rác martalócok felgyújtották, lakosait leölték. E pusztítás után csak Kenderes épült fel újra Hodosy János buzgólkodása folytán, a másik két falu hátára puszta maradt. A három határt közigazgatásilag 1723-ban egyesítették. 1732-ben a Hodosy család bírja Károlyi-jogon Kenderest, majd 1758-ban Mária Terézia roffi Borbély Mihálynak adományozta Kakat pusztát Bánhalma puszta egy részével együtt. Az ősi nemesi családok ma élő utódai a Károlyi grófok, Esterházy grófok, Barkóczy bárók; a rác pusztulás után ide telepedett nemesi családok pedig a Borbélyok (s ezek jogán a nagybányai Horthy és nagysarlói Magyary-Kossa), továbbá a dévaványai Halasy és a Hodosy családok…”
A BORBÉLYOKRÓL
Az imént láttuk tehát, hogy a Borbélyok betelepültek Kenderesre, s mivel a Kormányzó dédanyja Borbély Borbála volt, így érdemes kicsit megismerni a Borbély családot, már csak azért is, mert a család 17. sz.-i őse, Borbély Balázs Rákóczi ezredese volt, csakúgy mint III. Horthy István, ki szintén a Rákócziaknak szolgált.
A Kormányzó nagyapja, Horthy István (*1795) Szabolcs megye táblabírája volt, kinek feleségét bizáki Puky Amáliának (házasodtak: 1827. jún. 4.) hívták. Amália asszony, azaz a Kormányzó apai nagymamája a Borbély család tagja a következők szerint:
A roffi Borbély család első ismert tagja a Tisza-Abád környéki Borbély György volt, kiről ismert, hogy a 17. sz. közepe táján Erdélyből került Abádra. Abád régi időkben Forgách-birtok volt, de Forgách Ádám elzálogosította a helyet a „Pap, alias Borbély nemes emberek javára”.
Borbély György fia Balázs volt, aki életének nagy részét harctéren töltötte, előbb Thökölyt, majd II. Rákóczi Ferencet szolgálta híven. 1703-ban Szolnok várának bevételénél jegyzik nevét. Róla fennmaradt az emlékezet, hogy inkább gerilla-vezér típus volt, semmint katonai tehetség, de valamiben kimagasló volt, mert császári futárok Erdélyben sosem élték túl a vele való találkozást. Egyszer Érsekújvárnál megsebesült, majd visszatért Abádra, ahol 1718-ban meghalt. Felesége Kóris Borbála volt.
Borbély Balázs fia Mihály, akiről ismert, hogy nagyon pénzes ember, és feltétlen híve volt III. Károlynak és Mária Teréziának is. Mivel a tisza-roffi ref. egyház feljegyzései 1736-tól közölnek adatokat, így Mihály születési éve nem ismert, de tudjuk, hogy 1750-ben, kb. 65 évesen hirtelen halállal halt meg. 1723-ban megyei esküdt, 1730-tól szolgabíró volt. Később Heves és Csongrád vármegyék táblabírájaként dolgozott. Felesége ványai Szarka Ilona volt, ki férjéhez hasonlóan igen sok készpénzzel bírt. (Ismert, hogy házasságukkor (18. sz. elején) Ilona 6000 forint készpénzt vitt a házhoz). E család ‑ vagyonuk alapján ‑ hatalmas birtokok gazdája lett, köztük találjuk Roff-ot, Akolhát-ot (Roffhoz tartozó puszta), Tisza-Derzst, Ecseget, Kérszigetet és Cserőközt. Továbbá Abád, Tomaj, Bánhalma, Kakat puszta, Szakállas, Sáp, Bodrog-Olaszi, Nádudvar, Szt.-Imre és Szt.-György egynémely része felett is ők bírtak. Miután mindketten meghaltak, és Tiszaroffon eltemették őket, a hatalmas vagyon felett Sámuel fiuk intézkedett, akinek korában valahogy a lányok javadalmazásai erősen megkurtíttattak, mondhatni az örökösödésből ők kizárattak. Ebből majd’ száz évig tartó családi elhidegülés lett. A kitagadottak, így Sámuel húga, Borbély Sára is perre mentek a rangidős fiú ellen, akivel aztán sok évtizedes huzavona végén, 1787 körül, pereken keresztül, de megegyezésre jutottak. Ám mindezek ellenére még 1830-ban is feszült viszony volt a rokonok között.
Érzésem szerint ez a Sámuel magára vett egy kisebb családi átkot, melyet abból azonosítottam, hogy az édesanyja egyszer azt mondta neki (családi levéltári feljegyzés alapján): „Látom, jó Fiam, hogy a te akaratodnak kell meglenni, kisebb gyermekeim nyomorításával, azért lásd, mit cselekszel, legyen a te lelkeden.” Súlyos szavak, de igazságot hordoznak egy anya szájából.
Ennek a nehezen érthető, kitagadósdit játszó Sámuelnek a dédunokája Puky Amália, ki a Kormányzó apai nagyanyja lesz. Részleteiben: A fent bemutatott Borbély Mihály és ványai Szarka Ilona 10 gyermeke közül Sámuel volt a rangidős (†1777). Borbély Sámuel feleségül vette Görgey Borbálát, kitől 1752-ben született Borbély III. Mihály, kinek második felesége Nadányi Erzsébet volt. Ebből a házasságból született Borbély II. Borbála 1786. szept. 1-jén. 18 éves volt, amikor férjhez ment Puky Simonhoz, majd egy éven belül megszületett lányuk, Puky Amália.
Puky Amália 22 évesen ment férjhez Horthy Istvánhoz, a Kormányzó nagyapjához.
Most, hogy a Kormányzó felmenőinek nőágait megismertük, még egyetlen asszony ága maradt ki, a Kormányzó feleségéé, a jószási Purgly család.
Ez a család Bajorországból származik. Tagjai a 18. sz. vége felé érkeztek Győrbe, honnan a család rövid idő múlva Moson, Veszprém, Arad és Torontál vármegyékben terjedt el. Arad vármegyében Jószás és Jószáshely községekben szereztek birtokokat, mely két községre Purgly János és György 1820-ban I. Ferenc királytól adományt és címeres nemeslevelet nyertek, Jószási előnévvel.
A család tagjai közül: János országgyűlési képviselő volt, Sándor előbb Veszprém megyei aljegyző, utána országgyűlési képviselő, majd takarékpénztári igazgató lett Szabadkán. Pál a Balatoni Halászati Társaság igazgatója, György pedig huszárhadnagy volt.
Címerük négyelt: 1. kékben kardot tartó oroszlán. 2. vörösben búzakéve. 3. vörössel és ezüsttel hullámosan hatszor vágott pajzs. 4. kékben, zöld alapon, fehér lovon, kivont kardot tartó huszár.
A Kormányzó felesége, jószási Purgly Magdolna az Arad környéki nemesi család leányaként 1888. június 10-én született Kürtösön. Szülei Purgly János és Vásárhelyi Ilona. Mint láttuk, az apai ág bajor, de az anyai ág székely.
Itt említeném meg, hogy a Vásárhelyiek több tagja is Purgly-gyermekkel házasodott[6]. A (Kézdi-) Vásárhelyiek ős székely eredetű család (a kézdi szék ősi nemzetsége) csakúgy, mint a Horthyak, és az is múltbéli kapocs a két család között, hogy az írott forrásokban mindkettőt megtaláljuk Aranyosszéken. Azon az Aranyosszéken, amit 1289-ben IV. László király a (kézdi-)[7] vásárhelyieknek adományozott, mert a tatárdúláskor hősiesen helyt álltak.[8]
Azt is fontos megemlíteni, hogy a Vásárhelyiek vagy Kézdiek az írott források szerint Aranyosszéket több irányban hagyták el, amelyek közt van egy közvetlen irány Szabolcs vármegyébe is. Oda, ahol a Horthyakat szintén megtaláljuk már 8 évszázaddal ezelőtt. Mindez azt mondatja velem, hogy a Horthy család és a Kézdi-Vásárhelyi ősi székely család az elmúlt 800 évben együtt élt, vándorolt, és később részben egybeolvadt. Ez az egybeolvadás székely vagy még korábbi, talán pannon-szkíta szellemi örökség újraegyesítése, eddigi legteljesebb pompájában Horthy Miklós kormányzóban virágzott ki.
Ha valami célt lehetne adni e tanulmánynak az elérhető adatok bemutatása mellett, akkor az ez, hogy felmutatjuk Horthy Miklós kormányzó miért lehetett az, aki, mi az az örökség, amit génjeiben hordozott, és mi az az örökség, ami az ő halálával sem szűnt meg.
Mivel az ősi székely nemzetségek szellemükben és emlékezetükben Atilla hun királyig és szakrális irányító rendszerükig mindenképp visszavezethetőek, vagy ezt az örökséget vélem a Horthy család forrásában látni, vagy egy még korábbi réteget az időben, a Kr.e. 800-ban Pannon-szkítákként megjelenő ősöket, akik ráadásul – a palóc regevilág szerint – éppen Aranyosszéken telepedtek le.[9]
A KENDERESI HORTHY GYEREKEK
Az ősök és vérvonalaik tárgyalása után már csak egy családi pontra, a Kenderesi házra és az ott lakókra figyelnék.
Horthy István és Halassy Paula 9 gyermeknek adott életet a Kenderesi kastélyban. Időrendben ők a következők:
ISTVÁN – (*1858. dec. 18.) császári és királyi kapitány a 13. sz. huszárezredben. 1891. máj. 12-én feleségül vette borsodi és katymári Latinovits Margitot. Bécsben volt lakásuk.
ZOLTÁN – (*1860) Tiszaföldváron volt lakása.
BÉLA – (*1862 - †1880) Tengerész, fiatalon, balesetben halt meg.
PAULA – (*1863. dec. 22.). 19 évesen (1882. jún. 15.) férjhez ment poroszlói Grafl Jenő birtokoshoz. Poroszlón volt lakásuk.
MIKLÓS – (*1868. jún. 18. - †1957. febr. 9.) császári és királyi sorhajóhadnagy, Magyarország kormányzója. 33 évesen (1901. júl. 22.) feleségül vette jószáshelyi Purgly Magdolnát. Pólában volt lakásuk. Négy gyermekük született: Magda, Paula, ifj. Miklós és István.
ERZSÉBET – (*1871) 23 éves korában (1894. okt. 16.) Kenderesen feleségül ment péchujfalusi Péchy György császári és királyi kapitányhoz (a 4. sz. huszárezredben). Bécsben volt lakásuk. Később újra férjhez ment (Czernin Artúrhoz).
SZABOLCS – (*1873. jan. 28. - †1914) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja. Tiszaföldváron volt lakása. Az első világháború kitörésekor önkéntes huszárfőhadnagyként Lengyelországban esett el.
JENŐ – (*1874 - †1876)
JENŐ – (*1877. jan. 8.) Alagon volt lakása.
VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS, MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJA
18-21 éves kora között a flottánál szolgált, és I. osztályú tengerészhadapróddá léptették elő. 24-26 évesen a Saida fedélzetén körbehajózta a világot. Hazatérve báró Spaun altengernagy mellett segédtisztként szolgált, ahol a hadiflotta gőzmeghajtásra való átállásán dolgoztak. 1897-ben II. osztályú tengerészhadnagy, 1900-ban I. osztályú hadnaggyá léptették elő. Szolgált az Artemisia iskolahajón, ahol a jövő tengerész altisztjeit képezték.
Horthy a szolgálatban szakszerű volt, embereivel törődött, szolgálaton kívül jó bajtárs volt. A tisztikarban általános szeretetnek örvendett.
1899-ben más feladatok várták. Bécsben a haditengerészet költségvetését magyarra kellett fordítania, valamint tolmácsként is tevékenykedett. Ekkor ismerkedett meg a későbbi miniszterelnökkel, gróf Tisza Istvánnal.
32 évesen a házasság gondolata is felmerült fejében, majd 1901-ben Arad református templomában oltárhoz vezette az aradi nemesi család leányát, az alig 20 esztendős, híresen szép Purgly Magdolnát. Polában (a horvátországi Pula) rendezték be otthonukat, és 1902-1907 között ott születtek gyermekeik: Magdolna, Paula, István és Miklós.
Horthy szolgált a St. Georg páncélos cirkálón, majd 1908-ban parancsnoka lett a Taurus gőzhajónak. 1909-ben korvettkapitánnyá léptették elő. Ugyanebben az évben Ferenc József császár és király kinevezte szárnysegédjének. Ezt a tisztet négyen és íratlan szabályok szerint mindig osztrákok töltötték be. Azonban a belpolitikai helyzet ekkor megkövetelte, hogy egy magyar szárnysegéd is legyen az udvarnál. Horthy 5 évet szolgált a bécsi Hofburgban. Noha a katonai szolgálatot az udvarival felváltani nem lehetett könnyű, mégis sok olyat láthatott itt, amit később kormányzóként jól kamatoztathatott.
1913-ban, 43 évesen sorhajókapitány lett, ami a hadseregben ezredesi rangnak felelt meg. Kitört az első világháború, és Horthy háborús szolgálatba állt, így a bécsi szolgálata véget ért. 1914 decemberében a Novara páncélos cirkáló parancsnoka lett. Ez a hajó új volt, modern és gyors. Első akciója 1915 májusában egy német tengeralattjáró vontatása volt, hogy az a legkevesebb hajtóanyag felhasználásával aztán áttörhessen Törökországba. A sikeres vállalkozásért a kapitányt vaskereszttel tüntették ki.
1916. november 22-én meghalt az agg császár, Ferenc József. Utóda a 29 éves Habsburg Károly – nálunk IV. Károly király. Horthy 11 éves kora óta ismerte a trónörökös fiút. Jó viszonyuknak később több jele is volt.
Az első világháború legnagyobb adriai-tengeri ütközetét Horthy Miklós vezényelte le. 1917. május 14-15-én az otrantói ütközetben négy hajónak (egy könnyű cirkálónak és három rombolónak) sikerült az antant védőzárát áttörnie, és a küzdelem során 2 rombolót, 2 szállító gőzöst és 23 hadi célra alkalmazott hálókat vontató halászhajót (driftert) süllyesztettek el. (A hálók és az aknák miatt az otrantói szoros a magyar tengeralattjárókkal megközelíthetetlen volt. Ennek az áttörését a császári admiralitás határozta el.) Az ütközetben gránát robbant a hajóhídon, Horthy megsérült, lábába több szilánk fúródott, illetve könnyebb gázmérgezés miatt elájult, de nem gondolt arra, hogy átadja a parancsnokságot. Hordágyon a fedélzetre vitette magát, ahol még három órát kitartva irányította az ütközetet, amikor is az ellenséges flotta feladta a csatát.
Horthyt az uralkodó újra kitüntette, és 1918-ban a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lett. Ez a hajó egyike volt a monarchia három legnagyobb hadihajójának. Csakhogy ezeket a nagy hajókat féltek a csatába küldeni, így Horthy sem érezte jól magát e szerepében. Matrózlázadás tört ki, de nem Horthy hajóján, amit levertek. Ezután leváltották Njegovan tengernagyot, és Horthy Miklóst nevezték ki ellentengernaggyá és az osztrák-magyar haditengerészet parancsnokává. Ez példátlan és meglepő kinevezés volt, mert 30 sorhajókapitányt és 18 tengernagyot előzött meg ezzel.
1918. június 11-én, hogy a legénység közt a fegyelmet helyreállítsa, a kihajózás mellett döntött, de amint a kikötőjét elhagyta, az olasz gyorsnaszádok két torpedóval elsüllyesztették a Szent István csatahajót. Horthy lefújta a vállalkozást. 1918-ban a monarchia összeomlott. Október 30-án Károly megparancsolta, hogy adják át az egész hadiflottát a frissen alakult Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Ká roly remélte, hogy evvel a gesztussal a délszlávok a birodalom részei maradnak. Horthy október 3-án a Viribus Unitis zászlóshajón szomorúan, de átadta a flottát a Délszláv Nemzeti Tanács bizottságának.
1918. november 9-én Németország letette a fegyvert, és a császár holland száműzetésbe ment. Horthy civilbe öltözött, és hazatért.
1918. november 16-án Károlyi Mihály magyar miniszterelnök kikiáltotta a népköztársaságot, ezzel elszakadva Bécstől és a Habsburg-háztól. A horvátok kijelentették önálló államiságukat, Prágában pedig kihirdették a Csehszlovák köztársaságot. Az erdélyi románok törekedtek a román királysággal egyesülni, a szerbek pedig a magyar területeket, Bánátot és Bácska vidékeit akarták bekebelezni. A Magyar Népköztársaság a nemzetiségeket nem tudta saját keretei közt megtartani.
1919. jan. 11-én Károlyi államelnök lett, de az országban rengeteg volt a gond. Március 20-án Ferdinánd Vyx francia ezredes jegyzékben küldte el a magyar kormánynak, hogy a demarkációs vonalat[10] a Tiszáig rögzítette, aminek értelmében a szomszéd államok javára át kellett volna adni az ország kétharmadát. A kormány ezt nem merte a lakosság tudomására hozni, és Károlyi inkább kommunistákat engedett a kormányába. Károlyi hibázott – ismerte el később, és a politika elsodorta őt.
A kommunista Kun Béla új kormányt alakított. Intézkedéseivel még nagyobb káoszba döntötte az országot. Eközben az antant megszálló hatalomként bevonult Aradra és Szegedre. Ekkor ellenforradalmi kormányt alakítottak gr. Károlyi Gyula vezetésével. A Kun Béla vezette Tanácsköztársaságot katonai erővel kívánták megdönteni. Horthy Miklóst, aki ekkor Kenderesi birtokán élt, hadügyminiszteri posztra szemelték ki. 1919. június 6-án Horthy Szegedre érkezett, átvette a hadügyminisztérium vezetését, és nemzeti hadsereg alakítását hirdette meg, aminek ő lett az első főparancsnoka.
Augusztusban a kommunista uralom összeomlott, majd a román hadsereg bevonult Budapestre. Horthy augusztus 13-án áttette székhelyét Siófokra. Ősszel civil ruhában Budapestre utazott, és tárgyalt az ott is megalakult budapesti új kormánnyal, a román főparancsnokkal és az antant katonai missziójával. A győztes hatalmak képviselőinek imponált Horthy fellépése. Emiatt is kerülhetett hatalomra jóindulatú támogatásukkal. Párizsból intézkedve a román hadsereg november 14-én elhagyta az országot, és két nappal később Horthy Miklós zuhogó esőben, fehér lován, a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre. A következő hónapokban járta az országot, beszédeket tartott, mint „vándor prédikátor”. Mivel nem volt egy pártnak sem tagja, és az általános rend és nyugalom képviselőjeként lépett fel, megnyerte a legkülönfélébb rétegek bizalmát.
Az 1920. február 16-án összeült nemzetgyűlés az 1867-ben Ausztriával kötött unióját megszűntnek mondta ki, magát a királyi hatalmat 1918 novemberétől „szüneteltnek” nyilvánította. Magyarország államformája továbbra is monarchikus maradt, ám amíg a király személyében megegyezésre nem jutnak, államfőként kormányzót iktatnak be.
Nagy nevű elődök, mint Hunyadi János és Kossuth Lajos után Horthy Miklóst is Magyarország kormányzójává választotta a nemzetgyűlés 1920. március 1-jén; április 1-jén családjával a budai királyi palotába költözött. A nemzetgyűlésben 141-ből 131 szavazatot kapott (9 gr. Apponyi Albertnek, 1 érvénytelen – de Apponyi lemondott korábban Horthy javára, és nem vállalta a tisztséget.)
Március 15-én Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök vezetésével új kormány alakult. Őt július 19-én gr. Teleki Pál követte, de még előbb Simonyi-Semadamra és kormányára várt Trianon kastélyában az antant hatalmak diktálta békeszerződés aláírása, mely hazánkra területileg, gazdaságilag és lelkileg is súlyos csapást mért.
Horthy kormányzóságának 24 évét e tanulmány nem vizsgálja. A kinevezéstől az 1944. október 16-iki fogságba esésig tartó pályát leginkább politikai szempontból lehetne elemezni, de e tanulmány elsősorban az emberi oldalt vizsgálja.
A családot a német fogságból (a bajorföldi hirschbergi kastélyból) az amerikai hadsereg szabadította ki 1945 áprilisában. Horthyt háborús bűnösként Nürnbergben kihallgatták, majd december 18-án szabadon engedték. 1948-ig, három évig élt Wilheimben, majd élete utolsó 10 évét a portugáliai Estorilban töltötte. 1957. február 9-én halt meg, egy éven belül felesége is követette. Földi maradványaikat 1993. szeptember 4-én hozták haza Kenderesre, a családi kriptába.
A kormányzó kisebbik fia 1904. december 9-én Polában született. Bécsben és Badenben kezdett tanulni. Tehetsége volt a matematikához, a geometriához és az idegen nyelvekhez. 14 éves volt, amikor 1918-ban a fiumei haditengerészeti akadémia növendéke lett, de a háború utáni tragikus fordulat miatt nem lehetett tengerésztiszt. 1922-ben Budapesten a Toldy főreáliskolában érettségizett. Műegyetemi évek következtek, majd 1926-ban önként katonai pályára vállalkozott. Ekkor 22 éves.
A repülés iránt érdeklődött, így repülőgép-vezető iskolába került. 1927-ben repülőgép-vezető lett, 1929-ben repülőhadnagy, majd visszatért a műegyetemre, tanulmányait folytatni. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület 2 évre az elnökévé választotta. Gépészmérnök oklevéllel a kezében a csepeli gépgyárnál kapott műhelygyakorlatot. Hazánkban akkoriban egyedül itt gyártottak repülőgépmotorokat. Néhány hónap után tanulmányútra ment Amerikába.
Az amerikai Ford műveknél egy esztendőt töltött a dearborne-i üzemben. Hazatérve 1930 őszén Budapesten a MÁVAG szolgálatába állt. Itt az export ügyeket fogta össze, amiben nagy nyelvismerete és széleskörű külföldi tapasztalata segítette. Sokat utazott külföldre ekkor is. 1933-ban igazgatóhelyettessé, majd 1938-ban a MÁVAG vezérigazgatójává nevezték ki, amelyet 1939-től vezetett. Az ő idejében a vállalat munkásainak száma 5 ezerről 21 ezerre nőtt. A vállalatnál megélénkült a termelés üteme.
Sokat foglalkozott önmaga képzésével. Évente bevonult a légierőkhöz fegyvergyakorlatra, ahol lőiskolát végzett, valamint katonai gépek vezetését is elsajátította. 1939. jan. 1-jén repülőfőhadnagy lett. Horthy lett a Magyar Aero Szövetség elnöke is, amely tisztségről akkor mondott le, amikor a magyar kormány Nemzeti Repülő Alapot létesített, ahol apja, a Kormányzó nevét viselő Repülő Alap elnöke lett. E tisztsége mellett a magyar királyi Államvasutak igazgatótanácsának elnökévé is megválasztották. Kiváló hozzáértéssel, nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel végezte munkáját.
1940 végétől Jász-Nagykun-Szolnok megye beválasztása alapján a felsőház tagja lett, 1941. július 4-én államtitkári címet nyert.
A közélet terén kifejtett értékes és eredményes munkásságáért[11] megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét csillaggal.
A MÁV elnökeként 1942. február 19-én a magyar Országgyűlés közfelkiáltással kormányzóhelyettessé választotta.
1940. április 27-én feleségül vette Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőt. Horthyval a budai hegyekbe együtt jártak sítúrákra, itt szerették meg egymást. Nászútjukat repülőgépen tették meg. Egyetlen fiuk, ifj. Horthy István 1941. január 17-én született, aki ma a Szubud[12] egyik fő ideológusa.
1942. május 1-jén főhadnagyi rangban bevonult az 1. vadászrepülő-osztályhoz. Augusztus 20-án a keleti fronton – ukrajnai Ilovszkoje területén ‑ hajnali 5 óra 7 perckor vadászgépek majdani kíséretével megbízva, nem sokkal a felszállás után 400 méteres magasságból gépe a földnek csapódott, kigyulladt, és pilótája, Magyarország kormányzóhelyettese életét vesztette. Mindmáig fennáll az a nézet, mely szerint nem ügyetlenség, ittas állapot vagy véletlen baleset miatt vesztette életét.
A roncsot szakemberek sohasem vizsgálták meg, darabjait széthordták. Horthy lezuhanása előtt kilőtte a jelzőrakétáit, amit a másik repülő vezetője, Wagner Károly volt repülőszázados egy észlelt műszaki hiba jelzésének minősített. A fennmaradt és ismert vélemények a náci Németország vezetését keresték a baleset mögött. Az összegörnyedt állapotban lévő holttestet cinkoporsóba, majd a nikolajevkai kórházból hozott fakoporsóba helyezték. A temetés után hat nappal (!) gr. Károlyi Gyula, Horthy Paula férje repülőgép oktatójával a Dunába zuhant, a testet a víz elsodorta, sohasem lett meg.
A 37 éves családapa halála után itt hagyott egy aprócska fiút és egy 24 éves fiatal édesanyát. Felesége, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona asszony szerencsére ma is él, és amikor csak teheti, mesél, emlékezik, emlékeztet, képvisel és elrendez. Ismerjük meg őt és a családját is.
GRÓF EDELSHEIM-GYULAI ILONA
A ma is aktívan tevékenykedő Ilona asszony (*1918. jan. 14.) Budán a Dísz tér 12-ben született. Két nővére volt, Éva (*1913) és Maritta Paulina (*1915). A trianoni békediktátum következtében édesapja, gr. Edelsheim Gyulai Lipót birtokait Csehszlovákiához csatolták. Születése után nem sokkal birtokukra, a Nyitra körzetében lévő Felsőelefántra utazott a család mind az öt tagja.
Elefánton hajdanán egy Szent János nevét viselő nagy kastély állt, amely 1369-től 1786-ig a pálos szerzetesrend legnagyobb kolostoraként működött[13]. Ebben a kolostorban tartott tárgyalásokat a szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc is. A kolostor a pálosok feloszlatása után pusztulásnak indult, majd hosszú hányattatás után 1894-ben Ilona asszony nagyapja, Edelsheim-Gyulai Lipót báró megvásárolta és felújíttatta. Ekkor eladta a Horvátország területén akkor meglévő birtokát, és az elefánti Szt. János kolostorba költözött. Feltört és kirabolt kripta, istállóvá tett templom és emberi csontok fogadták Lipót bárót, aki újra temette a csontokat, az épületeket felújította, és újakat építtetett, továbbá a sírok körül megtalált értékes leleteket átadta a Nemzeti Múzeumnak.
A család először a faluhoz tartozó kis nemesi kúriába költözött be, mely szintén a birtokhoz tartozott. A nagyszülők ekkor a nagy házban laktak. Hamarosan a nagymama meghalt, a nagypapa pedig Budapestre költözött, így Ilona és családja a Nagy kastélyba költöztek át.
Ilona édesanyja egyéves korában elhagyta a családot. Egy ateista férfibe, Kochanovszky Józsefbe szeretett bele, és élete végéig együtt is maradtak. A férfi 1961-es halála után az asszony Dél-Svájcban élt tovább. Az egyedül maradt apa nem sokkal később Rothkugel Rollershausen Ellát vette feleségül, aki egy lányt – Rudnay Egyedtől született – „Sya”-t (Alexia) hozta a Nagy kastélyba magával[14]. Immáron négy fiatal lány élt egy fedél alatt.
Fontosnak találom megjegyezni, hogy a szomszéd telek (Appony) az Apponyi grófok birtoka volt. (vö. Horthy kormányzósága alatt gr. Apponyi Albert vezette a trianoni magyar delegációt.) Apponyi Magi gróf, húga, Adél és két unokahúga, Virginia és Geraldin[15] laktak ott.
Ilona dédapját – hasonlóan apjához és nagyapjához – Lipótnak hívták. (*1826. máj. 10. – †1893. márc. 27.) Sikeres katonaember volt. Lovassági altábornagy, titkos tanácsos. Megkapta a Mária Terézia Rend keresztjét. Később a 4. huszárezred tulajdonosa lett. Eztán tábornaggyá léptették elő, 1869-től a lovasság főfelügyelője lett. Itt emlékezetes reformokat vezetett be. Átalakította a nyergelést, a kantározást, modernizálta a lovak idomítását és a lovaglást. Szaktudását elismerték, az általa kidolgozott szabályzatokat Európa legjobb hadseregei is átvették. 1874-ben Magyarország vezénylő tábornoka és Budapest főparancsnoka lett. Felső katonai körök „túl jó” magyarnak tartották ahhoz, hogy pártatlan parancsnok legyen. Sugalmazásra a nyugdíjazását kérte, amit nyomban elfogadtak, és még ki is tüntették a Lipót-rend nagykeresztjével. Budapest népszerű alakja volt, mindenki szerette. Felesége, Ilona asszony dédanyja a bécsi színház gyönyörű színésznője, Friderika Kronau (1841-1918) lett.
Az Edelsheim-Gyulai kettős név eredete a 19. sz. közepéig nyúlik vissza. Gyulai Ignác gróf Horvátország bánja, Felső- és Alsó-Ausztria főparancsnoka volt, illetve 1848-tól Trieszt kormányzója. Az ő fia, marosnémeti és nádaskai Gyulai Ferenc gróf (*1798) egy Edelsheim bárónőt vett feleségül. Egy fiuk született, Ignác, aki gyermekkorában meghalt. Ekkor Gyulai Ferenc gróf örökbe fogadta unokaöccsét, Edelsheim Gyulai Lipót bárót, akinek dédunokája Ilona asszony, Horthy István felesége.
Ilona asszony nagyapja, Lipót báró (*1863. nov. 1. Salzburg – 1928. aug. 1.) életének középpontjában a jótékonykodás állt. Nemzeti Gyermekvédő Ligát alapított, alelnöke volt a Fehér Kereszt Nemzeti Lelenc Szövetségnek és társelnöke a Rokkant Gyermekek Nemzeti Otthonának. Az olasz „szentéletű” Odeschalchi Irma hercegnőt és palotahölgyet vette feleségül[16].
FŐHAJTÁS
Bízom benne, hogy az iménti oldalakon sikerült valamelyest teljesebb képet adnom a Kormányzó családi hátteréről és környezetéről. Úgy tekintettem e kis tanulmány nyomvonalára, mint egy fa gyökérzetére, és azt kerestem, merre ágazik el, és azok hogy kapcsolódnak egymásba. A célom tehát egyrészt a múlt szövedékének összekötése volt, másrészt ezáltal felismerni a szövedékben rejlő összefüggéseket.
Ennek alapján azt tudom biztosan, hogy a Horthy család egy ősi székely vérvonal újkori gyöngyszeme volt, mely vonal mélyen a régmúlt időkbe nyúlik, de az írott források ma még lehetővé tették, hogy ezt a régbe nyúló gyökeret felismerjük és valamelyest feltárjuk.
A 2008-as év során bármennyire is megterhelt ennek a székely vérvonalnak a feltárása, mindig az adott erőt, hogy tudtam, egy felsőbb ok kell legyen a munkám mögött, amelyik tényleg néha elviselhetetlen fájdalmak közé sodort. De mindezt kárpótolta az az élmény, amit november 1-jén élhettem át a kenderesi kastély falai között valamint a Horthy kriptában állva. Mélyen megérintett ott valami, amiről csak szavak jutnak eszembe: munka, sors, történelem, tett, súly, haza.
E tanulmánnyal egy rám szabott szellemi feladat teljesítését is rögzítem, melynek bizonyosan lesz folytatása.
FONTOSABB IRODALOM
BERNÁTH ZOLTÁN DR.: Horthy Miklós – Egy lovaguralkodó és népe, Gyöngyös 2007.
BOROVSZKY SAMU: Bács-Bodrog vármegye II. A megye nemes családai (írta: Reiszig Ede dr.): Purgly
BUJTÁS LÁSZLÓ DR.: 1942. augusztus 20. 5 óra 7 perc - Horthy István repülőhadnagy és kora eltérő megközelítésben. Bp., 1989.
EDELSHEIM GYULAI ILONA GR.: Becsület és kötelesség, Európa, 2001.
Horthy a kormányzó – Koltay Gábor gondozásában, Szabad tér 2007.
KEMPELEN BÉLA: Magyar nemes családok. 5. kötet: Horthy
Magyar nagylexikon, 9. kötet
Magyar nemzetségi zsebkönyv 2. rész: Nemes családok: Horthy.
PÁL CSABA: Kenderes, a családi birtok. Horthy Miklós birtoka.
SCHEFTSIK GYÖRGY: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
TURUL 1929-3/4. Dr. Nyárády Mihály: A Nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke. Karcag 1929.
TURUL 1939-3/4. Horthy Miklós
[1] Volt szerencsém személyesen is találkozni több ízben az egykori miniszterelnök unokaöccsével, Semadam Kálmánnal, aki 86 éves korában, 2007 végén hunyt el. Bár ő soha egy szót nem mesélt ezekről, halála után szobája, megmaradt tárgyai jelentős erővel hordozták a múlt terhét. Több hónapos munkám ezzel a megmaradt erőtérrel kötődött össze.
[2] Az iratot Benárd Ágoston miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ írta alá a magyar kormány nevében ‑ írja a Tolnai Világlexikona.
[3] Simonyi-Semadam Sándor (1864. márc. 23. – 1946. jún. 4.) jogi végzettségű politikus, 1920-ban Nemzetgyűlési képviselő, majd annak első alelnöke, 1920. márc. 15 - júl. 19. közt magyar miniszterelnök, ápr. 19-ig bel- és külügyminiszter is. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártján belül a szabad királyválasztók közé tartozott. Horthy Miklós nevezte ki átmeneti megoldásként, kormányzóvá kinevezése után 2 héttel. (Magyar Nagylexikon 16. 85.)
[4] Dévaványa Kenderestől alig 40 km-re helyezkedik el Gyomaendrődtől ÉK-re.
[5] bizáki Puky Amália szülei: Borbély Borbála és bizáky Puky Simon. Nagyszülei: Nadányi Erzsébet és roffi Borbély Mihály. – Az Abákhoz való kötődésnek nem jártam utána.
[6] Purgly János és Vásárhelyi Ilona (*1841-†1896) házassága mellett Purgly Teréz (*1841) is Vásárhelyi László (*1840-†1906) felesége lett (1861-ben). (Nagy Iván 12. köt.)
[7] A kézdi, kizdi, kisdy, kosdi névváltozatok nem egyebek, mint az ősi fészek jelölése: Kézdi-Vásárhely.
[8] 1289. szept. 18. – IV. Kun László adománylevele Aranyosszék birtokot adományozza a hűségükért. A Kézdyek serényen részt vettek a lázadó kunok kiverésében, és Torockó váruk alatt több ezer magyar foglyot szabadítottak ki tatár fogságból, s a királynak 80 lovat adtak ajándékba. Ezért a Maros és Alsó-Aranyos közti Aranyosvölgyét és 28 helységet kapták jutalmul, köztük három várat.
[9] Aranyosszék legalább ötezer éve lakott terület. Az egyistenhívő hun esklók népe Kr.e. 2810-ben az indiai Bihar tartományból egy nagy járvány elől vándoroltak el a Kárpátokba s telepedtek le Aranyosszéken és a Barcaságban. Az esklókban ekkor már keveredett a szumír és a parszi-szkíta vonás. Majd három évezredig békében éltek itt, mikor a görög vagy hellén sáska mentalitású népek szorongatni kezdték az esklókat. Emiatt érkezett segítségként Kr.e. 800-ban Pannon szkíta vezér és egy tyumenes (10.000 katona) felmentő serege, akik kiverték a Kárpátokból a kövér helléneket. Hatezer pannon Aranyosszéken, a többiek pedig a Dunántúlon telepedtek le. A két csapat szervezte meg a Kárpátok védelmét. (Pl. Pannon vezéri szállása lett a mai Pannonhalma) (Kozsdi T: A fátyolon innen és túl. Káltes 2008. 60-61.)
[10] Ideiglenes határvonal, melyet egyik hadviselő fél sem léphet át. A békeszerződésben meghatározott, végleges határvonal kijelöléséig van érvényben.
[11] Elnöke volt a magyar Pólóklubnak, védnöke a Magyar Cserkészszövetségnek és alelnöke a Magyar Touring Clubnak.
[12] Egy vallások felett álló ideológia és mozgalom.
[13] Érdemes megjegyezni, hogy Horthy Miklós kormányzósága idején a pálos rend ismét megalakult.
[14] „Sya” először gr. Tisza István miniszterelnök unokájához, Tisza Kálmánhoz ment feleségül. Boldogtalan házasságuk volt, majd elváltak. Második férje Esterházy József volt. Előbb kettő, itt legalább egy gyermeke (Pál) született.
[15] 1938-ban Apponyi Geraldin Albánia királynéja lett, Ahmed Zog albán király párjaként. A tiranai esküvőn Mussolini veje, Galeazzo Ciano volt a tanújuk. Egy év múlva Mussolini megszállta Albániát, a királyi család Görögországba menekült, majd Egyiptomban telepedtek le.
[16] A hercegnő üknagybátyja XI. Ince pápa volt.
Képgaléria
|
|
A férfiág::
|
A szülők::
|
Horthy fehérlovon lovagol be Budapestre 1919. novemberében::
|
A Horthy család::
|
A Horthy család::
|
Horthy István::
|
Sebesülten a Novara fedélzetén::
|
Kenderesi kastély ma::
|
Az egykori étkező::
|
Dolgozószoba::
|
Kenderesi birtok - archiv::
|
Korabeli kép a kastélyból::
|
A kriptában::
|
A portugál sírkő hazahozva::
|
A sír::
|
Főhajtás 2008. Mindenszentekkor::
|
| < Előző | Következő > |
|---|